Rend, szám, játék

Zsebi Malinskán kezdte a játékot azzal, hogy felolvasta a rendszámokon lévő számokat és nekünk ki kellett mondani az adott számot egészben. Pl: 4 2 8 5, akkor azt kellett mondani, hogy négyezer-kettőszáz-nyolcvanöt. Mire Zsebi: “oké” vagy “jól van” esetleg “rendben” Külföldön ez tök jó móka, mert ugye sokféle rendszám létezik. Voltak svájci autók, ahol 6 jegyűek voltak! Aztán Zsebi néha magától mondott számsorokat, amelyekre nagyon oda kellett figyelni mert nem ritkán elég hamar eljutott 8-10 jegyűekig, amiket nem volt egyszerű számon tartani 🙂

Itthon ugye csak 3 számjegy van a rendszámokon, úgyhogy reggelente egész könnyű a dolgunk. Aztán ma reggel a következő párbeszéd zajlott le köztünk:

Zsebi: mennyi öt kettő, három?
Anya: ötszázhuszonhárom
Kis hallgatás után
Zsebi: tíz

Continue Reading

Amik nem változnak

Hogy Babszem nem sokat beszél a suliról, valamelyik reggel apuka mondta nekem, hogy “Hallom, a fiaink HÖK-ösök lettek!“. S kiderült, miután rákérdeztünk persze, hogy Babszemet és Benit, mint az osztály két legokosabbját* választották a diák önkormányzatba.
Zsebi aranyköpései:

“Anya képzeld az új óvónéni hazavitt egy gyereket a darázs csoportból” – a sajátját persze
Fürdés közben:
“Amíg én megmosakszom, addig te szépen, okosan rendesen készítsd ide a fogmosómat!”

* bár Beni tanulni is szokott, úgy könnyű 🙂

Continue Reading

Szerelmi háromszögek

Tamara anyukája mondta az egyik reggel (talán hétfőn?), hogy otthon a lánya közölte, hogy Zsebihez akar feleségül menni, mert ő olyan vicces. Előző héten már Lilián anyukája is mondta, hogy “Ugye tudod, hogy Zsebi és Lili szerelmesek?”. Megbeszéltem a fiammal, ő azt mondta, hogy hát ha a Tamara feleségül akar hozzá menni, akkor rendben van, költözzön hozzánk. Majd az anyukája szerez egy másik gyereket. Illetve azóta pontosított, hogy Misike is hozzánk fog költözni, mert ő meg a legjobb barátja. Viszont Zsebi azért igazából belém szerelmes, ezt ma is többször bevallotta nekem.

Babszemnél kicsit másképp állnak a dolgok. A tavalyi “csaja” már másé. Hogyhogy? Kérdeztük tőle, mire azt válaszolta, hogy hát a Gábor azt mondta, mostantól a Bogi az ő csaja. Úgyhogy hagyta. S azóta sóhajtozik, hogy ő már túl van egy szerelmi csalódáson. Mondjuk biztattuk, hogy lehet, ebből a Bogi semmit se tud, úgyhogy talán udvarolnia kéne neki.

 

Continue Reading

Különös órák

Úgy látszik, hogy bármennyire is igyekeztünk úgy szervezni a gyerekek életét, hogy minél tovább maradjanak gyerekek, játszanak és ne járjanak állandóan különórákra, lassan a hét minden délutánjára van/lesz valamelyiküknek programja. Mondjuk legtöbb esetben azért még iskola meg óvoda időben vannak ezek, de azért előbb-utóbb nekünk is szükségünk lesz olyan családi tervezőre, ahol mindenkinek külön oszlopban vannak a héten aktuális programjai.

Babszem esetében ugye kezdődött az énekkarral, majd a focival, ami most éppen ott tart, hogy kedd-csütörtök suli után. Az énekkar szerencsére még mindig a csütörtöki iskolai játékidőben van, de marad ideje megcsinálni ott bent a háziját. Jövő héttől azonban péntekenként általa választott számítógépes suliba fog járni. Azt mondta, hogy meg akar tanulni programozni, mint az apja.

Zsebinél még ovis dolgok vannak: az úszás az ugye várható volt, egyelőre szerda délután van, jó időben meg közel van most az ovi az uszodához (konkrétan 100 m-re), úgyhogy tudják majd vinni őket és kényelmesen értük lehet menni. Aztán oviidőben lesz foci is, amire már tavaly jelezték Tibi bácsiék, hogy remélik, Zsebi járni fog (ezt a nyári táborban is nyomatékosították, merthogy olyan jól vezette a labdát 4 éves létére, mint sok nagyobb se). Még lehetett volna Judo is, de amikor Zsebi megkérdezte, hogy az mi, az apja úgy magyarázta, hogy ott a sportolók egymást ruhájuknál fogva dobálják. Erre a kisfiam másnap már úgy mondta az oviba, hogy ahol egymás pólóját kell cibálni, oda nem akar járni.

Continue Reading

Ember

Zsebi morzsák:
“Te vagy a legjobb anyukám”

Ma este, miután valamit épített Legóból, de kellett kis segítség apától, ő ezt mondta neki:
“Csak nem mérnökember leszel?”
“Nem én Pókember* leszek”

*Sikerült rávenni, hogy Pókember legyen holnap a farsangon és most eléggé lázban ég.

Continue Reading

Picasso

Zsebinek az egyik kedvenc szava a Picasso, amit azóta mondogat, hogy a Toy Story-ban látta, amint krumplifej ilyenné rendeyzte magát. Megtaláltam végre képen is:
picasso1

picasso2

Reggel úgy szokott ébredni, hogy azt mondja: “Anya Picasso” S inkább mondogass ezt, mint állandóan a pukit, meg a segget, amit még felváltva szokott hajtogatni.

Continue Reading

Mikulás

Az oviban ma van a Télapó eljövetel, az óvónénik kérték, hogy menjen mindenki ünneplőben. Tegnap este elővettem Zsebi ingeit, de természetesen ma nem akarta felvenni. Amikor mondtam, hogy de ünnepi szép ruhában kell menni, akkor azt mondta, hogy felveszi a Batman-es felsőt. Neki még mindig az az ünneplő.  Meg is indokolta: “A Mikulás még biztos nem látott Batman-es pólót és tetszeni fog neki”

Continue Reading

Dac

Van úgy, hogy Zsebi képes belelovalni magát dolgokba és akkor inkább, ha én is olyan kedvemben vagyok, ráhagyom a dolgokat. Tegnap este például hajmosás volt, ami egészen addig szépen működött, amíg ki nem derült, hogy a gyerek feje extra homokos. Hogy ezt már délután az óvodában szedte össze, vagy még vasárnap Szadán (ahol ragyogó időnk volt), nem tudtam volna megmondani. Mindenesetre kénytelen voltam beizzítani a zuhanyt is, az alaposabb tisztítás érdekében. Na itt aztán eltört a mécses. A végén már azt mondogatta, hogy de ő újra be fogja koszolni holnap a haját. Rendben, válaszoltam akkor holnap újra meg is mossuk. De ő kimegy Szadára, s ott fogja összehomokozni. Oké mondtam, menjél. Erre aztán jött a nagy bőgés: “De én nem tudok vezetni. Egyedül nem tudok Szadára menni”

Felismerte a határait 🙂

 

Continue Reading

Üzenőfüzet

Mindig elhatározom, hogy majd megemlítem, miket írogat Zsebi füzetébe a gondozónője, csak aztán elfelejtem. De most itt van nálam, úgyhogy idézgetek a legfrissebb bejegyzésből:

Beszéde választékos, pl. az elmúlt napokban egyik kislány pajtása egy szépen összeállított öltözékben jött bölcsődébe. Zsebi a kislány érkezésekor megjegyezte, idézem szó szerint: “milyen csinos vagy, Angi”.
Ritkán kerül konfliktusba, ilyenkor hamar megvigasztalódik.
Szívesen rajzol, rajzai lendületesek, egyenletesek.
Pelenkája gyakran száraz marad, a tisztázásnál a WCre ül és pisil is bele.
Ebéd után hamar elalszik. Minden esetben pihenten ébred. Alvásigénye 2,5-3 óra.
Zsebi mozgása könnyed, gyors. Mindig mozgásban van, nagyon tevékeny, kedves, figyelmes kisfiú, akinek társasága kellemes.
Jó vele lenni nap mint nap.

Ehhez képest itthon:

  • bilit még mindig messzire kerüli
  • nehezen alszik el, szombatonként Szadán például képtelenség letenni aludni délután
  • mondjuk amikor szoknyát vettem, nekem is mondta, hogy csinos vagyok
  • Babszemmel gyakran kerül konfliktusba, s többnyire ő kezdeményezi a verekedést is

 

Egyébként sosincs rá panasz a bölcsiben, mindig rendben van vele minden, de azért örül, hogy jövök érte, s reggelente mindig bepróbálkozik azzal, hogy megkér, maradjak vele ott.

Continue Reading

Zsebiszáj még

Ma azt mondta, hogy tízóraira banánt és ropogós banánt kér. Azaz banánchipset. Sajnos nem volt itthon, de holnap veszünk!

Illetve ma voltam dolgozni és este a szokásos menetrendet nyomtuk: bejöttek értem a fiúk, aztán elmentünk a Burger Kingbe, mert arra már nagyon készültek. Zsebi gyorsan, szó nélkül megette a sültkrumpli adagját majonézzel (!), aztán még Babszeméből is evett. Ilyen komolyan:

bkings

Continue Reading

Zsebiszáj

Tegnap este Babszemnek beleragadt valami húscafat a fogai közé, próbáltunk segíteni raja, hogy szedje ki, vége az lett, hogy lefeküdt az ágyra kitátotta a száját aztán Zsebi belevilágított zseblámpával, az apja meg próbálta fogpiszkálóval eltávolítani a zavaró elemet. Beszélgettünk fogászatról, foghullásról, s persze utána Zsebi azt mondta: “Nekem is kiesett ma a fogam a bölcsibe” – mert még mindig megy az utánzás ezerrel.

Tegnap este lefekvés előtt olvastuk a Télapós mesét az egyik Anna, Peti és Gergőből, megbeszéltük, hogy nálunk is járt decemberben a télapó és majd lesz idén év vége felé is, de nagyon sokára, akkor majd megint teszünk ki csizmát az ablakba stb. szóval ahogy azt kell. Ma reggel amikor felébredt, kereste a csizmákat és az ajándékokat, kicsit csalódott volt még félálomban, hogy nem jött a Télapó, pedig várt rá. Emlékeztetnem kellett, hogy csak olvastunk róla és tavaly már járt nálunk idén majd újra decemberben stb. De végül megnyugodott, amikor mondtam, hogy maradt még az ajándékokból csoki. Akkor azt kért reggelire.

Continue Reading

Áttörés

Ma délután, amikor a bölcsibe mentem, a gondozónő mesélte, hogy tegnap el is felejtette mondani, Zsebi ráült a bilire. Ugye a kezdetektől minden pelenkacserénél felajánlják neki az opciót, hogy próbálja ki a wc-t vagy a bilit, de ő mindig elutasítja. Tegnap azonban engedett és ült rajta kicsit, két peluscsere alkalmával is.

Ma pedig, amikor ismét mondták neki, hogy üljön a bilire, elutasította, mondván: “Tegnap már ültem rajta!

Continue Reading

Gyűjtögetés

Babszem ma délelőtt megszámolta a zsebpénzét, mert a minap rá kellett jönnie, hogy neki novemberig nem lesz már semmilyen alkalom, amire ajándékot kaphat. Viszont most a tűzoltóság nagyon nagy szerelem, s hát persze kéne a Lego City megfelelő készlete(i). Úgyhogy elhatározta, hogy a zsebpénzéből majd azt vesz most, darabonként összeszedi amire szüksége van. A zsebpénzszámlálás után pedig közölte Zsebivel: “Neked nincs vagyonod, de nekem van.”

Continue Reading

Tünetmentes

A múlt héten a párom már találkozott és beszélt a logopédussal, de tegnap megkaptuk a papírt is a füzet végére:

Tisztelt Szülők!

Ezúton értesítem Önöket, hogy gyermekük, Babszem logopédiai terápiája a mai napon befejeződött. A gyermek logopédiai minősítése: tünetmentes.

Teljés sok örömük gyermekükben továbbra is!

Eddig a hivatalos szöveg és még odaírta a Reni néni, arany betűkkel, hogy:

Köszönöm a rengeteg otthoni munkát, kitartó, figyelmes gyakorlást! Szép eredménye lett!

Szóval mi is meg lettünk dicsérve. (Valószínűleg nem mindenki gyakorol otthon, mert épp Zalán anyukája mondta, hogy neki fogalma sincs, hol van a logopédia füzetük, s hát a Zalán még amíg el nem kezdődik a szünet, fog járni.) Amúgy Babszem tényleg szépen pörgeti a nyelvét, persze igazán még csak akkor ha nagyon odafigyel, akkor viszont mindenütt dupla r-eket mond. A többi hanggal, amivel gondja volt azonban már teljesen jól működik minden.

Continue Reading

Papagáj

Zsebi beszéde rohamosan fejlődik. Most már tényleg mindent utánoz, a maga kiejtésével, szóval azért kell hozzá szótár, de teljesen érthető, hogy miket mond. A repertoár néhány darabja:

 
jó – még mindig az igen helyett használatos
taten – tablet
merci – Mercedes (főleg az új buszra alkalmazva, ami jár mostanában a 9-es vonalán)
bocász – bocsáss meg
futász – futás (és megindul, kacsázva, de egész gyorsan – nagyon viccesen fut)
makó – markoló
hépa – répa
kama – kamion (ez a játékkamion, de ezzel jelzi azt is, ha a youtube-on kamionos videót akar nézni)
kacc – kapcsold be (a számítógépet)
tojszász – tojás
kaka – kanál
tóta – torta
kocisz – kocsi
kuc – kulcs
agya(á)! – anya (szerintem még mindig az anya és adjál van összemosva és állandóan felszólító módban hangzik el)
Babí – Barbi (így hívják Zalán anyukáját és húgát is)

Amiket szépen mond: nyuszi, kuki, hékás, busz, béka

S ez az a bejegyzés, amit frissíteni kell majd ha újabb kifejezések jutnak eszembe, vagy éppen kimondja a gyerek.

Continue Reading

Keverés, kavarás

A betonkeverő végül mégis nálunk hétvégézik. Ugyanis pénteken, amikor mentünk Babszemért az oviba, míg a bátyó öltözött, Zsebi kicsit játszott a szobában és megtalálta a betonkeverőt, amivel szinte kirobbant aztán a csoportszobából. Szóval megint megígértem Hajni néninek, hogy majd hétfőn visszavisszük a játékot. Amúgy a betonkeverő hol “kam”, azaz kamion, hol pedig “kuká”, azaz kukásautó néven fut. Pedig mindig elmondom, hogy az betonkeverő, de erre csak nem akar ráállni Zsebi szája. Mint ahogy az összes nem személyautó, busz és motor nála “kam”, legyen az kisteher vagy furgon.

Continue Reading

Kanizsai pillanatok

Néztem az Oscar díj kiosztót és idejött mellém Zsebi, megnézte a monitorom, majd azt mondta Channing Tatumra, hogy Apa.

Ma este Babszem ücsörög a vécén, s hirtelen elkezd sírni, de mint akinek nagyon fáj valami. Rohanok oda hozzá, s kiderült, hogy az egyik új kisautóját beleejtette a csészébe. Mert azzal ment el trónolni. Elkezdtem volna gumikesztyűt keresgélni, de apu férfiasan belenyúlt és kivette.

Ja mert igen, lejöttünk hétfőn anyuékhoz, Babszemnek ugyanis hétvégén megint folyni kezdett az orra. De kiderült, hogy az oviban megint sokan lebetegedtek, s alig van valaki.

Continue Reading

Hízelgés

Babszem mindig is apásabb volt és amióta Zsebi jobban leköt ez csak erősödött is. A nagyszülőknél viszont sok simogatást meg összebújást kapok, este is mindenképp velem alszik el. S persze mond olyanokat, hogy az embert teljesen leveszi a lábáról. Mint például:

A szívem ragaszkodik hozzád

Continue Reading

Duma dalolás

Zsebi sokkal muzikálisabb, mint Babszem, szereti a zenét, akár a rádió szól, akár én énekelek, táncolgat is és néha mintha dudorászna is. S közben nagyokat vigyorog.

Beszédfejlődése ott tart, hogy ha jó a kedve, akkor halandzsázik magában is, de általában a szavak elejét továbbra is próbálja mondani. Babszemet már nem Kám-nak hanem Ká-nak hívja, s tényleg mintha mondta volna már a teljes nevét is legalább egyszer. De vannak szavak, mint például a cipő, ahol a szó második felét mondja, azaz “pő”. Teljes szavakból legjobban az “apa” és a “kuka” megy. Az előbbi szó számolatlanul szokott a nap folyamán elhangozni.

Miután sokat játszottunk a Sárkánysakkal és Zsebi is naponta előveteti, mert ő meg a kockákat szórja szét belőle, valahogy hivatkoznia kell rá, amikor mutogat a polcnál, megtanulta, hogy azt mondja rá “háká”. S most, hogy Babszem nézi az Így neveld a sárkányodat mesefilmet, arra is rendszerint ezt mondja. Úgyhogy már azt a szót is ismeri, hogy sárkány.

A legjobb az volt, amikor jöttünk vissza Kanizsáról, Zsebi majdnem végigaludta az utat, csak valahol az Andor utca végénél ébredt fel. Megdicsértem, hogy okosan aludt, meg mondtam, hogy mindjárt otthon vagyunk. Innentől kezdve csak azt kántálta, hogy Apa, apa, apa. Babszem meg is jegyezte, hogy

“Zsebi attól hogy sokszor elmondod, még nem fogsz előbb találkozni Apával!”

Ma ebéd után szétszórta a fűszeres zacskókat a konyhában és masírozott közöttük. Aztán megkérdeztem tőle, hogy Na de ki fogja ezt összeszedni? mire felnézett rám, elmosolyodott és azt mondta: Apa.

Természetesen azt, hogy anya, nem mondja, de amikor kiabál utánam akkor úgy hangzik, mint az anya és az adjál keveréke lenne.

Eldöntendő kérdésekre továbbra is helyesen válaszol. Bár anyu szerint kicsit túlzás másfél éves gyerek véleményét kikérni mondjuk a vacsorájáról (kérsz virslit? bólogatás a válasz többnyire), én azért továbbra is interjúvolom ilyen helyzetekben.

Continue Reading

Van duma

A tegnap esti elalvás körüli balhé a másik felek tolmácsolásában (az egyik az a papa volt, aki próbált rendet tenni a három lány közt, akik egy szobában aludtak):

A papa miatt nem tudtunk elaludni, mert mindig bejött. Már éppen lehunytam a szemem, amikor hirtelen bejött a papa és kiabált velünk.

Ma reggel Babszem:

Anya, én úgy szeretlek, mint dízelmozdony a dízelolajat.

Continue Reading