Már annyira nagyfiú, hogy alig lesz ma délután ideje születésnapozni. De sebaj, pár napos ünnepségsorozatot terveztünk neki. Szerdán még a svéd keresztanyjával is tud találkozni.
De szokás szerint lássuk, hogy telt az elmúlt éve:
Státusz
Tavaly nem jutottunk el Zsebivel a 3 éves státuszra, de idén megtörtént a dolog. Péntek reggel elmentünk a védőnőhöz, akik közben már jó egy éve elköltöztek. Nem is találtunk oda elsőre, mert az új címen egy hatalmas ház van ami teljes utcahosszt elfoglal, mindenféle bejárattal, üzletekkel és én rögtön eldugott helyen kerestem őket. De kiderült, hogy főbejáratuk van tényleg szépen felújított váróteremmel meg irodákkal, vizsgálókkal.
Zsebinél amúgy minden rendben, a szemvizsgálatnál volt kicsit bizonytalan, de szerintem csak nem értette és tudta jól elmutogatni, hogy merre állnak a villák… Mert néha felismerte és jól mondta ami az alsó sorban volt, néha meg nem. Mindenesetre most már tudom, miért rövid neki az összes nadrágja. Ugyanis cipőben 115 cm-nek mérték, s míg a 104-es hosszú ujjú pólók jók neki, ugyanezen méret nadrágjai főleg bokáig érnek. Szóval ő is egy hosszú lábú gyerek. Felöltözve 18 kg, még mindig nem nehézsúly, de ezt se bánjuk 🙂
Edvárd 4 éves
Tehát most megint van egy 4 évesünk:
Karácsony 2014
Kázmér 8
Ma reggel a születésnapos azt, mondta, hogy ne beszéljünk arról, ő milyen volt kiskorában. Ez alatt a 4 éves kora előtti állapotot értette. Úgyhogy a tavalyi éve képeit szokás szerint azért kitehetem:)
Zsebi 3.0
Ma hajnalban, bár én nem hallottam, az embernek állítólag 0 óra 00-kor szólt a telefonja, amit tavaly vagy mikor én állítottam be neki, hogy ne felejtse el a kisebbik fiúnk születésnapját. Én csak azt tudtam, hogy amikor az enyém szólal meg, 6 óra 10-kor a normális ébresztőmön, az a mostani hétfőről visszarepít a 3 évvel ezelőtti szerda hajnalra, amikor már a műtőben voltam, s 20 perccel később előkerült ez az apróság. Aki most már nagyon nagy és okos és persze akaratos, de roppant vicces kölyök. Meg lehet nézegetni egyesével is az elmúlt évben róla készült képeket, de itt vannak ömlesztve is:
Boldog 3. születésnapot, Zsebi!
A hetedik te magad légy!
Hetedik születésnap. S szokás szerint az elmúlt év képekben:
Zsebi 2.0
Szóval ma két éve, hogy aprótörpe Zsebibaba megérkezett közénk. Azóta szépen megnőtt, a héten voltunk státuszon, már 92 cm és 12,6 kg. Magasságban átlag feletti persze:) a többiben meg jól hozza az elvártakat. Tegnap volt szülinap kint Szadán családdal, grillel és nagy meleggel. Képekben az elmúlt egy év, hogyan lett kis golyófejű négykézlábazóból dumagép 24 hónapos:
Húsz hó
Zsebi pedig közben húsz hónapos lett. Vagyis éppen ma töltötte be, de már múlt hét óta, ha kérdezgették, hogy mennyi idős azt mondtam 20 hónapos. Innentől meg már mondhatom, hogy júniusban lesz 2 éves. 4 hónap múlva. Mindjárt.
Éjszakánként még 1x felébred, megeszi a tápot aztán alszik vissza. A napközbeni evésével nem vagyok mostanában megelégedve, egyszerűen nagyon ingadozó, hogy mikor van, hogy hajlandó normálisan enni, de van amikor nem. Pedig tényleg mindent meg szokott enni, de egyik nap behabzsolja mondjuk a húslevest, másnap nem hajlandó rá se nézni. De ez így van a gyümölccsel (főleg banán és alma), meg a reggelivel, joghurttal stb. is. Úgyhogy továbbra se egyszerű a gyerekek etetése.
A NEM-et továbbra is nehezen viseli, s néha bele tudja lovalni magát a hiszikbe, főleg, ha fáradt. De már rájöttünk, hogy csak el kell terelni a figyelmét és akkor egészen feladja a sírást, mert azt, hogy miért kezdődött a hiszti, már rég elfelejtette addigra.
Még mindig mosolygós gyerek, majdnem mindenkinek köszön az utcán (ez nála integetésből áll), de ha már komolyabban szólnak hozzá, akkor már nem olyan barátkozós és inkább anyánál keres menedéket. Viszont azért családtagokkal már egyre jobban el van nélkülem is. Sőt nagyjából a menetrendet is tudja, ugye Tiszavasváriban simán lefeküdt délután a nagyival is, amikor én nem voltam vele.
Többször is
Babszem kedd este kijelentette, hogy ez volt élete eddigi legjobb születésnapja. Pedig csak a szűk család volt, kicsi torta, na de az ajándékok sokat számítottak. Anyuék csomagja megérkezett, benne mindenféle repülő, amit még Kanizsán nézett ki magának. Zsebi is kapott egy kis kamiont, aminek nagyon örült (egyébként roppant lelkes volt az összes ajándékot úgy vette, hogy az neki is szól:). 
Aztán előkerült a Fluffing, amit még Stockholmból küldtek a keresztszülei (akik épp akkor kérdezték meg, mit kér a születésnapjára, amikor Babszem meglátta ezt a játékot az Auchan úsjágban és rögtön megkívánta), s amivel azóta is alszik. 
Majd volt torta és a mi ajándékunk, egy Lego Citys Excavátor szállító. Amit azóta majdnem teljesen egyedül össze is rakott, s persze most már csak Lego City játékokat szeretne, mert azok 6-12 éves korig vannak.
Egyébként Babszem nagyon aranyos volt, mert már reggel elkezdte nézegetni magát a tükörben és meglepődött, hogy még nem mozog egyetlen foga se, pedig már 6 éves és ilyenkor kell kezdődnie a fogváltásnak. Szerdán az óvodával Gryllus Vilmos koncerten voltak és azzal jött haza, hogy majd fog venni magának egy csellót, mert azzal sokféle hangot lehet kiadni. Aztán majd ha kinőnek a csontfogai, akkor egy doromb is kell neki, mert azt csak felnőtt fogakkal lehet használni.
Nagyon várja a szombatot, amikor lesz a buli a csoporttársakkal. Akik közül nem minden szülő tud olvasni, mert ugye én megírtam, hogy 24-én, szombaton négytől várjuk őket a játszóházban. A Leventéék ehhez képest múlt szombaton már ott voltak, ma reggel meg Bence és Vince anyukájáról derült ki, hogy ő vasárnapra emlékezett és arra a napra szervezkedett, mert a fiúk már úgy számoltak vissza, hogy még 3-t kell aludni, de Babszem kijavította őket, hogy már csak 2-t.
Hatévesek lettünk
Egyesztendő voltam,
épp hogy elindultam.Aztán kettő lettem,
épp hogy megszülettem.Három évet éltem.
Én voltam? Nem értem.Négyesztendős múltam,
s nem volt semmi múltam.Évem száma öt lett,
nem volt bennem ötlet.De most hatéves vagyok, és okos vagyok nagyon-nagyon.
Így azt hiszem, ezt a kort már soha-soha el nem hagyom.A.A. MILNE: Hatévesek lettünk
16 tonna
Na jó, igazából 16 hónapos volt tegnap Zsebi, aki újabb evolúciós lépéseket tett meg. Vagyis néha már szaladt is. Anyuéknál tényleg jól jött, hogy rengeteg a folyosó a lakásban és ott fel-alá masírozhatott a hosszú hétvégén. Persze azért még előfordult, hogy inkább négykézlábazott, például amikor a bátyja arra biztatta, hogy fogócskázzanak. Hosszútávon még mindig úgy volt gyorsabb.
Végül is mozgásban nem előzte meg Babszemet, aki 15 és fél hónaposan kezdett járni, viszont jön már a 12. foga, úgyhogy abban elég jól állunk. Nagyon figyelmes és értelmes gyerek, na de hát miért ne lenne az, hiszen a mi csemeténk:) A kezével nagyon ügyes, volt már, hogy a sima Lego-t is egymásba rakta, de kupakokat lecsavargat. Mindent utánoz, de tényleg, amikor Babszemmel gyakoroltuk a nyelvvel való csettintgetést a logopédia miatt, ő is nekiállt csettintgetni. Azóta, ha meghallja, hogy gyakorlás meg logopédus, nekiáll csettintgetni. Kedvenc sztorim úgy egy hónapja történt, amikor fenn volt az ágyon a bátyjával, aki tüsszentett. Mondtuk, hogy Babszem, töröld meg az orrodat. Erre Zsebi odamászott a polchoz, levett egy papír zsebkendőt és odaadta a bátyjának. Azóta tovább fejlesztette a dolgot, ha eléri a papír zsebkendőket, akkor kiszedi őket a zacskójából, úgy 10-15-tel eljátssza, hogy orrot töröl. (Vagy többel, ha időben nem tűnik fel, csönd van valamiért:) Érdekli minden ami mozog, főleg az autók, meg a szerelés is, mindig megy az apja után, ha az barkácsol valamit, aztán próbálja leutánozni, esetleg újra megszerelni, ami már egyszer elkészült. Ha lehet azokkal a szerszámokkal, amikkel apa is dolgozott. Ha nem, akkor még mindig ott vannak a csavarhúzók.
15 hónap
Na ma akkor eljutottunk Zsebivel a rendelőbe. Szerencsére nem volt előttünk senki, még úgy se kellett sokat várni, hogy a mi doktornőnk most egyedül volt és a beteg rendelést is ő tartotta. Találkoztunk az új védőnőnkkel, aki tegnap benézett hozzánk, amikor épp sétáltunk és csak a páromat találta itthon. Azt mondta, hogy majd még eljön beszélgetni. Nagyon fiatalka.
Zsebi kapott két oltást is, kicsit megrángatták a kukiját és meg is lett mérve: 10,2 kg és 82 cm. Amúgy a hétvége óta megtesz magától is 1-2 lépést mondjuk a fotel és az ágy, vagy az ágy meg az asztal között. Ha nem figyel oda, mert éppen mind a két kezére szükség van amikor lábujjhegyre is állva a fűszereket pakolja a konyhában egész sokáig megáll magától. Guggolásból is felegyenesedik biztosan. Nagyon büszke magára és várakozással telve néz ránk, mert jár neki a dicséret és ezt ő is tudja.
8. hónap
Talán tényleg a gyerek is mindig megérzi a hónapfordulókat, mert ma is felébredt hajnali 6 után, amikor nyolc hónapja megszületett. Zsebi amúgy sok mindenben hasonlít a bátyjára, főleg a mozgását illetően. Ő se lesz az a fajta, aki 8 hónaposan mászik, meg felkapaszkodik. Még az ülés is csak támogatással megy neki, lusta, s csak ha valamit nagyon akar akkor pörög rá – szó szerint, a szoba egyik sarkából a másikig. Viszont nagyon ügyesen használja a kezét, fogdossa és használja a dolgokat, a kanalat példásan teszi mondjuk a szájába. Sokáig tud eljátszani zacskókkal, zsinórokkal, nagyon érdeklődő és kiváló megfigyelő. Kaja téren még mindig inkább zöldségezik, most már azonban napi 3 kaja befigyel neki (Babszemmel ekkor kezdtük csak a főzelékezést:), tízórai, ebéd és vacsora. Szívesen nyalogat mindenfélét, harapdálgat és egyre kevésbé fuldokol, úgyhogy van remény, hogy ezen a téren nem fog Babszemre hasonlítani.
Na és a havi képadag:
Szöveges értékelés
Szóval azért az elmúlt egy hónapban Zsebi hatalmasat fejlődött. A 6. hónapban mutatkozó súly visszaesést tuti bepótolta, csak rá kell nézni, látszik, hogy kerekedett. Majd valamikor eljutunk mérésre is, talán, bár most már nem kötelező elmenni, nincsenek oltások, felmérések, s a védőnő se jár felénk már hónapok óta.
Mindenesetre a kissrác most már jókat mozog, forgolászik, nyúlkál, fogdos, a kezében gyönyörködik. Igazi betűfaló, ugyanis karnyújtásnyi távolságban lévő papírokat azonnal észreveszi és ha teheti a szájába tömi. Fél másodperc alatt megcsócsálta a múltkor a telefonszámlát, csekkestül, borítékostul egyben ennyi idő alatt benyálazta és elbomlasztotta a sarkát.
Nála a kajagate ott tart, hogy a gyümölcsökért nem rajong (az almát próbáltuk reszelve, turmixolva, főzve, sütve és katasztrófa volt), barackkal se volt hajlandó megismerkedni, de a banán néha lecsúszik. Viszont a zöldségek, azok kb. minden változatban jöhetnek. Sárgarépa-fehérrépa-krumpli trió levesből már nagyon megy, mint ahogy a cukkini-krumpli is. Múlt hét nagy sztárja az édesburgonya volt, azt hidegen-melegen, még uzsonnára is simán betermelte. Egyedül a paradicsom-burgonya nem jött be, de végülis nem hülye a gyerek, a paradicsom van, ahol gyümölcsnek számít, márpedig őt gyümölccsel nem lehet kicselezni.
Persze még nem eszik óriási mennyiségeket (egy édesburgonyából 4 kaja jött ki, úgyhogy így nem is annyira drága kaja), néha ha olyan kedve van, akkor este Sinlacból tud sokat betermelni. S amit még nem sikerült elérni, hogy igyon is valami mást az anyatejen kívül.
Alvás napközben rapszodikus, inkább délelőtt szokott, mint délután, de este ha nincsenek frontok általában 1x ébred fel. Mert aztán frontokra meg extrán érzékeny, nem csak a hidegre, mint anno Babszem, hanem a melegre is.
A hónap pedig képekben.
Ötödszörre
A hétvégi vizeletpara azért tovább bonyolódott. Vasárnap elsőre délelőtt sikerült levenni tőle 60ml pisit, addigra már elmúlt a láza is, aztán elmentünk Babszemet ünnepelni, utána meg azt mondta a doktornő, hogy állott vizelettel ne menjünk a laborba, napoljuk el. Hétfőn délelőtt nem jött össze a mintavétel, csak kedden 3. nekifutásra, közben az ember elment venni még zacsikat. A labor hamar megvolt, kicsit magasabb a fehérvérsejt szám, a doktornő azt mondta a telefonban, hogy ez nem kóros. Amúgy meg eljött Zsebi 5. hónapja is, úgyhogy teljesen aktuális a látogatás a rendelőben és majd ott még egyszer megvizsgálja. Úgyhogy ma délelőtt ott voltunk. A láz már teljesen elmúlt, bár az éjszakák még kicsit zaklatottak, főleg az elalvás megy nehezen a srácnak, de ezt betudtuk annak, hogy kibukkant a második (!) foga, ezért megkapta a gyerek a Sámán becenevet. S mindenkinek A. lányát hozom fel példának, akinek 4 hónaposan megindult a fogzása és egy évesen 12 volt neki, persze olykor egyszerre jött neki 4, de azért legalább a havi 1-t produkálta.
Azért a doktornő beutalt minket vérvételre, mert Zsebit sápadtnak találja és a vizeletvételt is ismételni kell majd. Mondjuk kíváncsi vagyok, hogy jön össze a éhhomi vérvétel a kissrácnál, de majd megoldjuk. Ötleteket már kaptunk.
Amúgy meg most napra pontos adataink is vannak: 6190 gramm és 65 cm.
5 év
November 20. idén pont vasárnapra esett, úgyhogy nem kellett nagyon törni a fejünket, hogy mikor is tartsuk Babszem születésnapját. A hol az úgyis adott volt, a szokásos éttermünk a környéken. Most csak annyit variáltunk, hogy vacsora helyett ebéd volt és rendeltünk levest is, így a maradék húsokból még napokig jól fogunk lakni.
Természetesen jöhetnek a közhelyek, hogy rohan az idő meg minden de tényleg már 5 éves nagyfiúnk van, ez hihetetlen. S van amiben tényleg nagyon komoly és okos de még vannak dolgok, amikben meg nagyon nem úgy viselkedik, ahogy korához illik. Persze el lehet ezeket intézni egy legyintéssel.
Pont másfél hete voltank fogadóórán az óvodában, ahol igazából a gyerek fél évvel korábbi, májusi felmérését beszéltem át Ági nénivel. Ott is volt nem egy aspektus, amiben iskolaérettként viselkedett, s volt, amiben meg még sokat kell dolgoznunk. Nagyon tetszett, hogy azt mondták van humorérzéke a gyereknek, általában meseolvasáskor, ha olyan a történet szinte ő az egyetlen a csoportból, aki kuncog, amikor olyan részhez ér az óvónő.
Azért ez egy kemény év volt Babszemnek. Óvodába ment, sok új szabállyal kellett megismerkednie, még mindig nem az az igazán közösségi ember, a szabályok alkalmazása még nem mindig megy neki zökkenőmentesen. Ráadásul pont előző születésnapja környékén derül ki, hogy már nem sokáig lesz egyke, mert jön a kistestvér, akire eleinte még a szokásosnál is jobban oda kellett figyelni. De ez volt az az akadály, amit a legjobban vett.
Az elmúlt évben megtanult biciklizni, jár úszni, kevesebbet volt beteg, még mindig a vonatok a legfőbb játékai, összead és kivon és kezdi megismerni a betűket, pedig egyikre se trenírozzuk. Szeret mozogni, úszni jár meg focizik is az ovival.
Képekben pedig ez volt az elmúlt éve:
Négyeske
Nálunk ez az október 23 arról szól ám, hogy Zsebi 4 hónapos lett. Anya persze az elmúlt hetekben kicsit bepánikolt, mert bár nagyon szépen növöget a csöppség azon gondolkoztam, hogy hé, nem tartja a fejét szépen sokáig kiemelve. Kezdtem magam hozzászoktatni a gondolathoz, hogy majd ajánlanak gyógytornát, ha megyünk státuszra. Ezt szépen a családban a nagyszülőknél is hangoztattam, nehogy tragédiának éljék meg, a kisunokának valami korrekcióra van szüksége, azaz nem tökéletes. Úgyhogy most kb. mindenki rárepült arra, hogy hasra rakja a kissrácot, aki aztán úgy döntött, ne szórakozzatok velem, emelem én a fejem és meg is tartom, úgyhogy megmutatta, mit tud. Szóval emeli ő a fejét, meg is tartja, ha akarja.
Persze, második gyerek és nem követem én már szorosan, hogy mit írnak a különböző okos helyeken, minek kéne megfelelnie a csemetének, ezért halvány emlékeimre meg a blogra hagyatkozom, visszanézem, mire volt képes Babszem ekkoriban. S ez a fejemelgetés kicsit hiányzott.
Csak most jobban izgatja az, hogy az ökle befér a szájába, néha sikerül a hüvelykujját is szopogatni, meg hát nyúlni tud és fogni. Legjobban azt bírom, amikor megörül, hogy meglátja a kedvenc zsiráfját, beszél neki, aztán sikerül megfognia a zsiráf egyik műanyag tartozékát majd elrántja a kezét, az állatka mozdul vele, csakhogy így meg eltűnik a szeme elől és ettől mélyen elszomorodik Zsebi.
A hónap kicsit zaklatottabbra sikerült itthon, előbb ugye Babszem volt beteg, aztán mi is jól elkaptuk a náthát. Szerencsére ennél komolyabb dolog nem történt, nem volt láz, torok vagy fülgyulladás sehol senkinek. Mostanában sokat sétáltunk hordozóval és bár Zsebi nem rajong azért, amikor magamra kötözöm, amint elindulunk megnyugszik. Többnyire végigalussza így az utat.
Viszont a betegség miatt kicsit késik a mérlegelés, majd jövő héten megyünk státuszra és akkor kiderül, hogy mekkora is Zsebi. Az biztos, hogy már a 62-s ruhák tutijók neki.
A képek pedig, szokás szerint itt vannak.
Hármas
A napokban tehát betöltötte Zsebi a harmadik hónapot. Azért napokban, mert ha 30 naposra vesszük a hónapot, akkor kedden, ha a születésnapjához, csütörtökhöz nézzük a heteket, akkor tegnap, dátum szerint meg ma. Mondjuk én az utóbbit tartom.
Tegnap voltunk státuszon, úgyhogy tudjuk a konkrét számokat: 4980 gramm és 60 centi. Az utóbbiban azért annyira nem bízom, sose pontos, de az biztos, hogy van már pár 62-es ruha amit simán hord. Viszont most már leállhat, mert 3 hónap alatt 3 kilót hízott, lassítani kéne a tempón. Amúgy minden működése megfelel korának. Össze is hasonlítottam Babszem miket tudott ebben az időben és szinte koppra ugyanez megy Zsebinek is. Mondjuk mivel már nincs meg a lejtős kanapénk, nem fordul a hasára, viszont oldalról hátra fordul és hátáról oldalra. A fejét pedig nagyon emelgeti és mintha korához képest jó messzire ellátna, elég szép távolságból tud követni engem.
A doktornéni szerint mintha ikrek lennének a fiúk, csak négy és fél év távolságban. Ha elnézem Zsebit nekem is úgy tűnik, milyen egyformák, de aztán előveszem Babszem korabeli képeit hasonlítási alapnak és kiderül, hogy tényleg nem, de azt azért le se tagadhatnák, hogy testvérek. Ugyanaz a nagy kékülő szem és szép vonalú száj, meg hatalmas fej homlok.
Mindenesetre a havi képek itt vannak.
Második
Szóval megint eltelt egy hónap és a méreteket majd holnap fogom megtudni, mert akkor megyünk státuszra.
Az biztos, hogy most már az 50-es, meg koraszülött ruhák kicsik neki, 56-ból van ami még nagy, de már inkább ezt a méretet használjuk. Méretre még mindig csak pár hetesnek nézik, tegnap is egy nő az utcán megjegyezte, hogy ugye úgy 3 kilóval született. De ha kinyitja a szemét, akkor már látszik, hogy nem olyan kezdő a Zsebi. A szeme amúgy olyasmi lesz, mint Babszemé, mert nem sötétedett, inkább kicsit világosodik, szóval szürkés-kék felé tendálunk, de most még mindig van benne egy kis ibolya. Éjszakáink a szokásosak, egy hosszú alvás először (volt már 5 óra is), aztán 2-2,5 vagy 3 óránként még fel-felébred. Táplálkozás továbbra is anyatej, változó mennyiségben, ilyenkor melegben meg-megszoktam azért kínálni vízzel is. Esténként még mindig főleg azt igényli, hogy nálam legyen, más nem igazán tudja megnyugtatni. Bár tegnap Babszem felhúzta neki párszor a zenélő kacsát, amíg mi vacsoráztunk és Zsebi visszaaludt. Elkezdte felfedezni a közvetlen környezetét. Az ökleit többnyire csont nélkül a szájába tudja nyomni, s tegnap már próbált nyúlni a kacsa után. Tisztán, mint a bátyja🙂
Egy friss kép, jóllakottan, félálomban, mosollyal:
Valamint a hónap képeiről elkészült egy album is.