Indulás előtti éjszaka nagyon is valóságos álmaim voltak, amolyan lekésem a repülőt, lezuhanok, nagyon hideg tél lesz stb., úgyhogy ennek megfelelően életemben először féltem a repüléstől.
Reggel persze baleset volt a gyorsforgalmin, de szerencsére a Minibuszost nem ejtették a feje lágyára, úgyhogy mindenféle kis utcákon keresztül kiszállított időben a reptérre (jah és tök jó ennyire közel lakni a reptérhez, mármint idő viszonylatban, mert kifele meg vissza is egyedüli utas voltam, s mégiscsak olcsóbb volt mint a taxi)
A gép messze nem volt teli, úgyhogy oda ültem ahova akartam, és rövid volt a repülési idő, alig 50 perc Prágáig. Ott szépen feltérképeztem a repteret, hogy mit hol lehet találni, előre készülve a visszafelé útra, mikor is 3 órám lesz a két gép között.
Riga előtt leszálláskor már lehetett látni, hogy hó az van. A parcellák úgy váltakoztak egymással, hogy hó meg fa. Erdő és fehérség. Mint azt már mondtam, a csomagomat persze hiába vártam. Reklamálás megvolt, leírtam a kis bőröndöt, kaptam referencia számot, ami alapján érdeklődhettem. Majd irány a WC ahol szépen kidühöngtem és bőgtem magam.
Pénzváltás, taxi a szállodába (Piros Renault Senic). Kész szerencsének bizonyult, hogy a párom jó vastag bélelt kabátját hoztam magammal, mert az elég meleg volt ahhoz, hogy ne kelljen azzal foglalkoznom, megfázom. A pulcsik meg a harisnyáim ugye a bőröndömben voltak valahol útban Riga felé (reméltem, mert azt mondták van még egy esti járat Prágából, hátha azon rajta lesz). Így csak bejelentkezés után elindultam olyan alapvető dolgokat megvenni, mint zokni, bugyi, harisnya, fogkefe, fogkrém, tusfürdő. Mászkálás közben szerencsére megtaláltam egy piacot, ahol piaci áron szereztem be a fehérneműket és egy különösen jó meleg harisnyát.
Már ezzel a szereléssel felturbózva indultam el vacsorázni. Először egy kávézóba tértem be, gondolom ott vacsorázom, láttam is, hogy mások esznek tésztát, de én aztán ki nem igazodtam az étlapon, illetve azon csak italok voltak, úgyhogy forró csokit rendeltem. Ami kiderült nem az a fajta forró csoki amire én számítottam, hanem tényleg olvasztott mentás csokoládé volt. Töményen. Durva.
Végül a szomszéd utcában lévő Ukrán étteremben eszegettem fokhagymás pirítóst fekete kenyérből meg Soljanka levest. Ami valami istenire sikerült.