Az előző fellépése óta tovább fejlődött. Kivettünk ugye két rácsot az ágyából, amit csak néha használ ki-be mászkálásra. Délutáni alvásnál, ha jól ébred, akkor kijön a szobájából, de éjszaka inkább megvárja, hogy bemenjek hozzá. Egy időben attól tartottam, hogy a nagy forgolászásai közepette fejjel előre majd ki talál csúszni azon a lyukon és tettem le vastagabb takarót az ágya mellé. De aztán leszoktam erről. Tegnap nem sokkal azután hogy lefeküdtünk én már félálomban voltam amikor hallottam, hogy felsír. Miközben összeszedtem magam és mentem a szobájába, a párom valami olyat mondott, hogy biztos beverte a fejét. Mire odaértem már csend volt, gyerek az ágy mellett a padlón aludt totál olyan pózban (hasán, keze a feje alatt, lábai maga alá húzva, feneke pucsítva), mint a helyén szokott. Szóval valahogy kiesett azon a kettős rácshiányon. Meg se rezdült, pedig még rá is kérdeztem, hogy “Te meg mit keresel itt?” mikor visszatettem, aludt szépen tovább. Betakargattam, aztán reggelig egy mukk se volt már felőle.