Hű hát mit ne mondjak, soha rosszabb filmmel ne kezdjen az ember 3Dben. Na jó, 10 éve 1x még Las Vegasban voltam olyan 3Ds moziban, ahol rángatták alattam széket és spirccelték az arcomat de az csak 10 perc volt, nem két és fél órás tömény látványorgia. Mondjuk hiába volt szép a növényzete a bolygónak a horrorba hajló állatvilág miatt azért nem szívesen költöznék még a neonfolyó mellé se 🙂

Moziélményre határozottan megvett Cameron. Látványos, hangulatos film volt, csak éppen a sztori volt kiszámítható és kicsit olyan, mintha már régen látott elemekből és főleg az Aliensből építkezett volna. Nem azért, de Giovanni Ribisi alakja de még a gesztusai is tisztán olyanok voltak, mint Carter Burke-é. Továbbá kicsit az volt a bajom, hogy a színészek arcjátéka, valahogy nem jött át a szemüvegen. Amikor kékek voltak, akkor semmi gond, de rendes emberként a mimika elsikkadt.

Sigourney Weaver még mindig nem tűnik 60 évesnek, s az a bajom, hogy hiába akarnak Sam Worthingtonból nagy sztárt csinálni, mert kicsit olyan, mint Russel Crowe fiatalon, azért eléggé jellegtelen fickó. Pedig én szeretni akartam:)

Mindenesetre ez tényleg az a film, amit sima moziban, esetleg lelopva a netről egyszerűen nem érdemes megnézni.