Tegnap aztán autóba vágtam magam és lerobogtam estére Kanizsára, hogy meggyógyuljon Babszem. S láss csodát, végigaludta az éjszakát, nem lázasodott be és ma is csak hőemelkedése volt.

Viszont tegnap lefelé az úton Ezeröcsit hallgattam és volt benne valami új szám Tabáni Istvántól. Tévétlenek lévén nem nézünk semmilyen tehetségkutatót, de lehet ha lenne akkor se nagyon. Mindenesetre a neveket azért nehéz megkerülni mert mindenhol szó van róluk amikor nyernek, veszítenek, hisztiznek, megbuknak, Playboynak fotózkodnak stb. Na de én még ezt a gyereket énekelni nem hallottam. És a Neón beharangozott szám az valami iszonyú szörnyű. Komolyan én azt hittem Jimmyvel az ilyen stílus már sírba szállt: mind a szöveg, mind a hang, mind a zene kritikán aluli volt. Én, aki nem vagyok egy nagy zenei szakértő és mondjuk  számomra a mainstreamtől távol eső muzsikát nálam a RadioCafe és az MR2 kínálata kábé le is fedi, de azért hallgatok slágerlistát is hangosan jajongtam az autóban és kikapcsoltam a rádiót a szám második felére. Szánalom, de tényleg.