A héten két adventi dolgot is csináltunk Babszemmel. Először is, mézeskalácsot sütöttünk. Mikor a múlt héten a Kuktanodában voltam, azt mondtam, hogy majd együtt csinálunk mézeskalácsot, amire rögtön ráharapott, hiszen Anna, Peti és Gergő is sütöttek az anyukájukkal. Mondjuk kicsit el volt szontyolodva, hogy a kedden összeállított tésztát csak szerdán lehetett kinyújtani és kiszaggatni, na meg kidíszíteni. A mézeskalácsok végül kimerítették a “ronda és finom” kategóriát. Amit Babszem díszített az tocsogott a csokimáztól és a színes cukroktól.
Kedd este még az adventi naptárat is elkészítettem. Nem szórakoztam, a tavalyi bevált ötletet hasznosítottam újra (csak eltűntek a függönycsipeszek, úgyhogy az ajándékokat, csomagokat simán felkötöttem a fogasokra). Csak kicsit elszámoltam magam, az utolsó hét zacskóiba még nincsenek ajándékok. Amit miután Babszem tegnap a 24-t akarta megnézni elsütöttem úgy, hogy bizony tudtam, hogy ő leskelődni fog és majd csak 24 reggel előtt fogom beletenni a meglepetést:)
Ma pedig, ha a fiatalember is úgy akarja, bejövünk céges mikulást nézni.