Amíg nincs aláírt szerződésünk és legalább nem szerepelünk széljegyen, maradunk a 0. szezonnál. De úgy tűnik, hogy hamarosan már telektulajdonosok leszünk.

Lehet, hogy könnyebben és hamarabb találtunk telket, mint mások (volt aki másfél évig keresgélt), de már ezt is soknak éreztük. Nem is beszélve, az árról. Kicsit el vannak azért szállva Pest környékén a dolgok, s mi budai oldalban még csak nem is gondolkodtunk. Kiiktattuk a közlekedési nehézségek és árak okán. Elég határozott elképzeléseink voltak, hogy mit szeretnénk.

Legyen közel Pesthez, mivel a munkahely mindkettőnknél ezen az oldalon van, s nincs kedvünk átbumlizni a városon minden reggel. Autó mellett azért legyen gyors alternatív közlekedés is, mondjuk vonat fél óra alatt fusson be a Keletibe vagy a Nyugatiba. Legyen óvoda és általános iskola a közelben. Gyereket nem szeretnénk naponta másfél-két órát utaztatni. Majd ha középiskolás lesz. Legyen közel a természet, ha lehet ne újonnan parcellázott területre kerüljünk és zsebkendőnyinél nagyobb telekre vágytunk. Ha pont az adott utca nem is burkolt, de ne legyen túl messzi a burkolatlan, s a szomszédok tűnjenek elviselhetőnek.

Először Vác felé tapogatóztunk. De úgy tűnt, arra nincs keresnivalónk. Aztán Isaszeggel próbálkoztunk. Kitalálva, hogy ha már úgyis passzív házat akarunk, jól spórolunk majd a telken, kiválóan megfelel nekünk az olcsó is. Csakhogy amikor már utoljára mentünk arra és konkrétan tudtuk, mely telkek is az eladók eléggé megroggyantunk hitünkben. Úgy döntöttük, kiszélesítjük a keresést és feljebb emeljük a telekre szánt összeget is.

Úgyhogy célba vettük Gödöllő környékét. S így találtunk rá Szadára. Szimpatikus hely, az egyik ingatlanos netes oldalán láttunk nagyon pöpec telkeket. Felkerestük és kaptunk egy csomó címet az általunk megadott árkeretek között, meg körbevittek minket a címeken. De kiderült, hogy minden, ami tetszett a netről valami hibával rendelkezett: magasfeszültség a telek szélén, jeladótorony a szemközti füves részen, erős vizesedés a határban, ritka rossz utak. S míg a környék továbbra is tetszett, jó közlekedés, felújított iskola, buszjáratok, közel van Gödöllő és a vásárlási lehetőségek is kiválóak.

Majd az ember a neten talált egy magánhirdetést. Elment, megnézte, jól elbeszélgetett az eladóval. S beleszeretett a helybe. Aztán a március 15. hosszú hétvégén útban Tiszavasvári felé minket is elvitt és megnézhettük a telket. S én is egyetértettem vele. Panoráma, hegyoldal, 80m-re a Gödöllői természetvédelmi terület. Csendes környék. S gyümölcsös: fák, szőlő, mogyoróbokrok, kicsi házikó. Mindez 1500 nm-en. Ó igen, sok problémát is hordoz magával.

Főleg a tulajt, aki nagyon nagyra tartotta és szinte alig engedett belőle. Múlt csütörtökön hívtuk őt meg, hogy beszélgessünk a lehetőségeinkről. Azt mondta, megfontolja és majd jelentkezik. Amit csak hétfőn tett meg, úgyhogy a hétvége kicsit stresszes volt. Tegnap visszahívtuk és ma nagyjából megegyeztünk.

Már csak az a kérdés, hogy mi lesz a gyümölcsök sorsa idén. Ő ugyanis májustól nem nagyon akar foglalkozni vele, mi meg nyáron nem fogunk tudni. Ezt még tárgyalni kell.

De most már van mivel felhívnom holnap az ügyvédet és jövő héten elindítani a szerződés összeszerelését. S ha mindez nyélbe lesz ütve, áttérhetünk a Season1-re.