A héten az ember szabadságot vett ki, de nem henyél, mert minden nap kiment Szadára, a telket rendbe tenni. Mondjuk a legizgibb rész az volt, hogy vajon a teherautó fel tudja-e vinni a kapuig az 5 tonna szarvasmarha trágyát. Kedden szerencsére kiderült, hogy fel tudta, aztán a kapuban kiborítsa és ha az autóval haza akart jönni a párom, el kellett onnan talicskáznia. Úgyhogy aznap busszal jött haza, másnap meg azzal is ment ki reggel, folytatta a talicskázást. Szerencsére az aznap érkező szalmabálás traktor simán feltolatott, meg a szalmát elég volt behajigálni a kerítésen, azért annak mozgatása könnyebb, mint a trágyáé. Szerda délutánra azonban a telek és a kocsi is kiszabadult a trágyából és kényelmesen ért haza az ember.

Csütörtökre kivettük Babszemet az oviból, mert már kedden feljött a nagyi, hogy majd segít az embernek a telken, de addig nem volt rá szükség*, így csütörtökön mentek ki hármasban. Babszem alig várta, hogy talicskázhasson (vettünk új talicskát, mert amit a telekkel örököltünk, nem nagyon lehetett használni), aztán mikor már elfáradt, szalmabálákból épített várban játszott. Aznap mind a hárman jó fáradtan értek haza.

Ma befejezte az utolsó idénre tervezett favágást is az ember, meg elkészítette a komposztpiramist.

Holnap mi is kimegyünk végre Zsebivel a telekre, megnézzük, hogy áll, meg leszedjük, ami még kint maradt (naspolya, petrezselyem), rendet rakunk, téliesítünk és hazahozzuk a ruhákat.

Lehet, kicsit késésben vagyunk dolgokkal, de sajnos most lehetett csak ennyi időt egyben ráfordítani.

*Illetve az ember azt is mondta, hogy a saját telkét egyedül szeretné rendben tartani.