Tizenhárom-tizennégy

Az elmúlt napokban Zsebi nagyon nyugtalanul aludt éjszakánként. Meg már a múlt héten is litereket folyt a nyála. Nézegettem is, hogy a 12-es fogacskából (bal alsó rágó, a felsők meg a jobb már kint vannak) már kibukkant az első csúcs. Erre kiderült, hogy közben a felső két szemfogát is megjelentette, meg alul is ugyanígy a jobb és bal 3-as kezd mutatkozni.

Úgyhogy tényleg halmozottan terhelés alatt áll szegényke.

Ma délelőtt bementem vele a céghez, miután reggel már 7 körül fent volt, egész korán, 10 előtt már a buszon ültünk. Ennek megfelelően amikor a Kálvin térre rétünk Zsebi már el is aludt. Úgyhogy szépen betoltam a gyárba, előbb elmentem a HR-be aláírni, hogy nem volt semmi más jövedelmem az év folyamán, mint amit ők adtak, aztán bementem hozzánk. Éppen értekezlet volt az emeleten, lent bezárva az iroda, de szerencsére a pótkulcsot még mindig ott tartják, ahol eddig, úgyhogy bementünk és beültem a helyemre. Milyen lassú az a gép:) Mindenesetre kicsit körbenéztem, nyomtatgattam míg a fiatalúr vagy másfél órát aludt. Aztán felmentünk megmutatni őt mindenkinek, nagy volt a siker (meg vittem birsalmasajtot, az is bejött:).

Sok a munka, kevesen vannak és lehet, hogy 1-1,5 év múlva elkészül az új hely és lesz költözés. Nagyon várják, hogy mikor megyek már vissza. Mondtam, hogy jövő nyáron talán, erre megörült mindenki, mert akkor benne lehetek a selejtezésbe meg a pakolásba, mert azt mondták addig már fél lábon is kibírják.

Hasonlók

1 Comment