A kerületi óvodák között minden évben rendeznek sorversenyes Mikulás kupát. Egy darabig úgy volt, hogy Babszem nem biztos hogy befér a keretbe, mert fiúk többen vannak mint lányok és 5-5 versenyzőt meg 2 tartalékot lehet vinni. Aztán tegnap délután mondta Ági néni, hogy viszik őt is, mert az egyik kisfiút visszaléptették, úgyhogy kedd délután 2-kor kezdődik a verseny és mindenkit várnak szurkolni. Valahogy úgy mondta az óvónéni, mintha tuti lenne, hogy én megyek… De a délután 2 óra pont Zsebi alvása szokott lenni. Tegnap (hétfőn) ugye, miután vasárnap nem aludt közel két és fél órát szunyált délután. S ma se számítottam másra. De azért izgultam, hogy talán Ági néni nem fogja besózni Babszemet, hogy anya majd jön szurkolni, aztán nem tudok elmenni és majd lesz nagy csalódás.

Végül a kisebbik huncut nem aludt el délben, majd 1 órakor se, úgyhogy felkerekedtünk és ugyan csak 15 percre van tőlünk a suli ahol a versenyt rendezték, autóba ültünk, hogy odaérjünk. Kicsit előbb értünk, mint a sárga csoportosok, de aztán segítettünk átöltözni, aztán már csak várni kellett a versenyre. Volt mindenféle program előtte, az alsósok igyekeztek kitenni magukért. Majd elkezdődött a verseny és a mieink pont az első körben voltak. Hárman voltunk anyukák, akik élszurkoltunk, de legalább olyan lelkesen biztattuk őket, mintha egy stadionnyi lelkes rajongó lett volna ott. Babszem nagyon ügyes volt, gyorsan fut és bizony ő volt ott a legmagasabb a csoportban. S megint elcsodálkoztam, milyen hosszú a lába (ez főleg a pókjárásnál volt szembetűnő). Az utolsó fordulóig azért kicsit uncsi volt, főleg Zsebinek, aki csak fel és alá mászkálni tudott, meg eszegetni aztán már nagyon elfáradt, de azért jól bírta.

Végül a sárga csoportosok az ovinkból 3. helyezettek lettek, úgyhogy kaptak egy nagy zsák labdát. Mire vége lett (4 órára) éppen nagyon esett a hó és még jó is volt hogy kocsival jöttünk. Hazafelé alig fordultunk párat, Zsebi persze elaludt és simán felhoztam a kocsiból, levetkőztettem aztán még az után is jóval aludt, hogy az ember hazatért. Majdnem három órát szunyált, izgultam is, hogy fog este elaludni, s valóban hosszasabb lett az altatás, de végülis 10 óra után már sikerült is álomba merülnie.

Babszemmel persze ma nem volt ilyen téren gond, mert délután most nem aludtak, úgyhogy talán 5 perc kellett neki és lámpaoltás után már húzta is a lóbőrt. A kis bajnok:)