Mivel most már úgyis benne vagyunk a hiányzásban, meg reménykedünk egy kicsit, hogy lesz valami normális tél és akkor Tesz-vesz néni igényt tart legalább Babszemre egy kis szánkózás erejéig, eljöttünk Tiszavasváriba. Persze nem tűnik már úgy, hogy havazni fog, de most már mindegy, itt vagyunk. Mert február második felétől úgyis farsang lesz, meg bábszínház és még az r betűt is meg kell tanulni logopédián, szóval akkor már annyit nem akarunk lógni az oviból.

Vasárnap jöttem el a srácokkal, délben indultunk, szerencsére a hó meg eső és ezek mindenféle kombinációja egyrészt nem volt vészes, másrészt minden más embert inkább a négy fal között tartott. Még Pestről is rekordidő alatt értem ki, aztán az M3 se volt éppen zsúfolt, úgyhogy két óra alatt háztól házig megjártuk az utat és még Zsebi is aludt háromnegyed órát. Ő egyébként már szinte jól van, kicsit még folyik az orra, de szerencsére neki végig tiszta váladéka volt, Babszem meg én még fújjuk, s neki még mindig kicsit színezett a taknya.

S természetesen Nyíregyházán nem játsszák a Nyomorultakat a moziban, pedig most megnézhetném!