Ugyan decemberben kellett volna hófordulóst írni Zsebiről, mert akkor lett 2,5 éves, de ez elmaradt. A második gyerekek esetében már egy csomó mindent hajlamos nagyvonalúbban kezelni az ember. A bölcsődében még novemberben 14 kg-nak és 96 centinek mérték, volt anyuka aki azt mondta, legalább egy évet rá lehetne tenni, a magassága meg a viselkedése miatt. Zsebit mindenki vidám kisgyereknek tartja, s általában ez igaz is. Nagyon mosolygós és kedves, meg huncut és fejlődik a humorérzéke is. Már tud pofákat is vágni, amivel kíséri a mondandóját vagy a tetteit.
Nagyjából a Duplo korszakot kihagyta, hiszen jobban szeret a Legokkal játszani. Babszem ugye kapott tűzoltó állomást karácsonyra, most az a nagy kedvenc s igazából az öccse többet játszik vele, mint ő. Ráadásul már meséket mond hozzá, eljátszik történeteket (bányász bácsi beragadt a tűzoltóautóba, meg leesett valahonnan és fájt a hasa stb.)
Persze ő is szeret filmeket nézni, de különös kedvence nincs, mindig van valami aktuális amire rákattan egy darabig. A hétvégén például Bogyó és Babócát nézett (s ő ezen a néven illeti az Anna, Peti és Gergő könyveket is, mert végülis igaza van, a rajzok tök egyformák), ma Pingut, de tegnap elücsörgött Babszemmel, aki az angol könyvéhez járó CD-t nézegette, hallgatta meg csinálta a feladatokat, s hamarosan valószínűleg Zsebi is énekelni fogja a “Hello my Friends, Hello!”-t, amitől az apjának* (!!!!) és nekem is dallamtapadásunk volt. Ugyanakkor míg ennyi idősen a bátyja egyedül kezelte a számítógépet (már volt loginja és a kedvenc youtube videóit be tudta hozni), addig Zsebi ehhez lusta és elvárja, hogy valaki más kattintgasson helyette. Viszont a tabletet tökéletesen kezeli, lassan több pontot szerez SubwaySurf-ben mint én!
Még mindig tápszert iszik este, éjszaka, ha felébred és velem csak tápszeresen alszik el. Az elalvás kicsit rázós mostanában. Fürdés után neki is mesét kell olvasni, aztán együtt megyünk a gyerekszobába, apa Babszemet altatja én Zsebit. Aki aztán néha külön műsorokat rendez, kijön a nagyszobába, majd visszamegy, beszélget magában, aztán elalszik. Ha nagyon fáradt ezek a körök persze kimaradnak, de csak olyankor, amikor nem sikerül a délutáni alvás. Ez általában egy hétvégi napon jön össze: mert olyankor nem akarja kihagyni, hogy együtt vagyunk és alig válunk el.
A bölcsődébe ha néha nehezen is indul el, vagy előző este mondja, hogy nem akar menni, továbbra is jól érzi magát. Mikor megyek mindig éppen játszik valamivel, amit aztán gondosan elpakol, utána szalad oda hozzám. A gondozónők szerint minden rendben, az étvágya változó, van amikor sokat eszik, van amikor keveset, uzsonnára főleg üres kenyeret szokott mert nem nagyon tűr rajta semmi kencét. Ott továbbra is ráül a bilire, olykor pisil is bele, itthon csak a Bilikönyv menő, gyakorlati megvalósítása annak amit ott olvasunk, nem.
*Az ember nem éppen vájtfülű, eddig kb. 2x hallottam énekelni is, programozáshoz szokta hallgatni két kedvence közül (Metallica és Adele) valamelyiket.