Házi állatsimogató

Na igen, mostanában mindig úgy kezdtem a bejegyzéseket, hogy a hétvégén, vagy a múlt héten, ebből is látszik, hogy mennyire ritkán írok. Az ember szerint így egy csomó minden kimarad Ediről, de visszanéztem, hogy pont ebben a korban Babszemről se volt sok infó, igaz vele éppen nyaralni voltunk mindenfelé.

Húsvétot Tiszavasváriban töltöttük, nagyi már feljött vigyázni a fiúkra a szünet első két napján, csütörtökön itthon voltak, aztán pénteken az apjukkal kimentek Szadára. Így én munkába mentem simán és csak egy napot kellett kivennem szabinak. Szombaton utaztunk le, ahol a gyerekeket nagy meglepetés várta, +6 állat. 2 bárány (Shaun és Timmy, naná), 2 nyúl (itt már nem volt kreatív névadás: Fehérke és Oroszlánfej), 2 kiscsirke (nekik már nevük se volt:). Úgyhogy a kutyával és macskával így már nyolcan voltak, s míg Zsebi teljes extázisban és kint az udvaron töltötte az időt, amíg ott voltunk, Babszem már nem volt annyira lelkes. Mikor a kertben meglátott egy gyíkot, meg is jegyezte, hogy “Már elég állat van itt, nem kell még egy”.

De Zsebinek lett sok élménye: amikor a bárányok megették a nagyi tulipánját, Bogár megpróbálta kiásni a kicsirkéket stb. Ráadásul ő mindig lelkesen eteti az állatokat, napjában többször is, sőt most még egy kutya jutalomfalatot is megkóstolt. Kíváncsi volt rá, miért is rajong annyira érte az eb.

Babszem meg örökölt nagy biciklit, úgyhogy ő főleg azzal volt elfoglalva, meg elvitte a nagypapa horgászni, először csak a vasúti árokhoz, aztán hétfőn a holtágra is, ahol ő fogta a legnagyobb halat.

Elmentünk moziba is, az Amerika kapitány 2: A tél katonáját néztem ki, mert az volt 2D-ben és feliratosan is Nyíregyházán. Nagy lelkesen foglaltam rá jegyet, s bár nem értünk oda fél órával a film kezdete előtt de a foglalás még élt. Mint kiderült, csak mi ketten voltunk az egész teremben.

Hasonlók