Hétvége végül a születésnap jegyében telt el. Péntek este a szűk család köszöntötte fel Babszemet, illetve skype-olt a távolabbiakkal is, meg kapott képeslapot már csütörtökön anyuéktól.

Szombaton jöttek a nagyiék és sötétedés után elmentünk a belvárosba, karácsonyi fényeket nézni, meg kicsit adventi hangulatba kerülni. S bár még csak a Vörösmarty téren meg a Fashion Street-en volt nagy kivilágítás és 4x árú cuccok, bódék és forralt bor illat, azért egész jól szórakoztunk. Végül ittunk meggybort, ettünk kürtős kalácsot és sült gesztenyét, mindezt jó drágán, de a hideg már-már igazi karácsonyi hangulatba tudott ringatni minket. Persze igazán majd a mostani hétvégén lesz minden felvillanyozva, de jövő szombaton úgyis dolgozok, úgyhogy majd akkor is megnézhetnek mindent a srácok, amikor szokás szerint bejönnek értem munka után.

Vasárnap volt az ebéd a nagy tortával, nagyszülőkkel és Cicáékkal. Itt azért már Zsebinek is eltört a mécses, mert amíg tőlünk csak társasjátékot kapott Babszem, a nagyiék már Lego-t adtak és az neki is kellett volna. Végül valahogy kiegyeztek az összerakás koordinálásában és úgy megnyugodott.

Holnap pedig megyünk Délegyházára, ahol ott lesz mind a két húgom, anyuék és még Alex is.

Pénteken amúgy elvesztettük valahol útközben Babszem diákigazolványát, amit még a számtech sulitól kapott belépőkártyával együtt tartottunk, mert így egy tasakban volt a bérletével. Rendszerint ugyanis kocsival szoktam vinni, aztán vonattal jönnek haza az apjával, úgyhogy a bérletére szükség van. Itthon vettük csak észre este, hogy a tokból hiányzik a diák. Reménykedtem, hogy a suliban vagy a Logischoolnál előkerül, úgyhogy még nem igényeltem újat. S hát valaki tényleg megtalálta, s postán elküldte. Névtelenül, úgyhogy nagyon megköszönni nem tudjuk, de hálásak vagyunk, s mindenképp kellemes tanulságot vonhat le Babszem is, hogy idegenek is cselekednek önzetlenül és jót.