Tegnap nagyot alakítottam a mozizásnál. Úgy volt, hogy A.-val majd a mozi előtt találkozunk, merhogy ő tornázik én odaérek előbb, vegyek jegyet. Rendben, azért a Westendbe érve felhívtam, hogy minden okés-e útban van-e már a filmszínház felé.
Persze, most szállok le a metróról, de éhes vagyok, veszek valamit a Csirkefogónál, találkozzunk ott.
Oké, megveszem a jegyet, elindulok a Westend kajahelye felé, lenézek a mozgólépcsőről. Höö itt nincsen csirkefgó mondom magamnak, de eszembe jut, hogy a Kaiser mellett van egy csibés, vettünk már ott szendvicst, amikor A. pocakos volt. Van még negyed óra a film kezdetéig, nézem meg a mozijegyen, merhogy már hetek óta meg kéne javítani az órámat. Rohanás a Kaiser felé. Hiába, teli az aluljáró, A. viszont sehol. Lecsapok egy kártyás telefonra megint, felhívom.
Hogy hol vagyok? Hát itt ülök, tudod ott hátul, ahol a kínai kaja is van
Rohanás vissza a Westendbe, de kihagyom az aluljárót, inkább a Váci úton loholok, legalább kapok egy kis levegőt az arcomba. Tényleg hátul van egy Csirkefogó. Mindenesetre A. jót röhögött rajtam.
Szerencsére a reklámok miatt nem maradtunk le semmiről.
