Zsebi szerint most már igazi ágyaik vannak.
Kémény
Függetlenül attól, hogy most már van fűtésünk és működik az egész még nem hivatalos ám. Mert ha a rendes úton mentünk volna, előbb engedélyeztetni meg ilyenek, akkor hetekig vándorolhatna a kérelem a bürokrácia útvesztőjében, s még fagyoskodhatnánk. Na jó, most a fagyoskodás nem konkrétan értendő, hisz ma is 24 fok volt! De legalábbis így fordítva, hogy előbb megtörtént a beszerelés, majd a szakik után szép sorban jönnek az enyhén megolajozott kerekekkel működő hivatalos emberkék, azért jobban jártunk. Plusz valamennyit spóroltunk is. Persze a hivatalos árakat nem tudom, mert erről csak mendemondákat tudunk és nem néztünk utána, mert igazán kényelmes megoldás volt úgy dönteni, hogy jöjjön a Csaba & co. és rendezze el a kényes ügyeket. Mindenesetre múlt héten felhívott a kéményseprő, hogy majd jön egy kolléga, aki beméri a kéményt, vagy mit. Kedden 9 és 12 között fognak érkezni. Úgyhogy én tegnap miután leadtam Zsebi t bölcsibe elmentem bevásárolni, aztán visszarohantam miután hazaértem a pelenkákért amit kifizettem, majd jól a DM-ben hagytam és igyekeztem, hogy 9-re itthon legyek. Majd betettem a mosást, meg mosogattam, könyveket pakoltam stb. De persze a kéményseprők nem jöttek. Közben intéztem azt is, hogy a legfelső szinten legyen nyitva az ajtó, mert úgy tudnak bejutni a kéményhez.
Aztán végül 1 óra körül telefonáltam a munkahelyemre, hogy ma már nem megyek be, mert még nincsenek itt a kéményseprők viszont nekem fél 3-ig tart a törzsidőm, szóval nincs értelme. Aztán 2 után pár perccel megérkezett a kéményseprő, majd nettó 8 perc alatt elintézte amit kellett. De nekem egy szabim bánta, amiből már nincs túl sok.
De megint egyet előreléptünk, majd jön a mi kéményseprőnk aki itt dolgozott és hozza a szakvéleményét, majd szólhatok a gázosnak, hogy tervezzen és engedélyezzen minket. Lehet karácsonyra már hivatalosan is lesz fűtésünk.
House S0E4
Azt hiszem a 0. évad nagy szerencsénkre hamar végződni fog.
Tegnap végre aláírtuk a szerződést. Azért húzódott kicsit, pedig mi már április elejétől szorongattuk a foglalónkat, hogy átadhassuk, mert persze kiderült, hogy semmi se olyan egyszerű, mint várnánk. Mert a telekhez tartozik egy útszakasz, aminek a szomszédok a társtulajdonosai, akiknek előtte le kellett mondaniuk az elővásárlási jogukról. Amit 1 hétvége alatt az Eladók el is intézhettek volna, csakhogy az egyik társtulaj 18 éve halott és soha nem volt hagyatéki tárgyalása. Úgyhogy miatta meg kellett várni, hogy visszapattanjon az elővásárlási ajánlat.
Na de tegnap délután összegyűltünk az ügyvéd irodájában, a két eladó mi ketten meg a jogi képviselőnk. Még 1x mindenki átolvasta a szerződést, aláírta a kismillió példányt, átadtuk a foglalót. Mostani tulajok jelezték, hogy majd júniustól fel-felugranak hozzánk a terméssel, hogy élvezhessük telkünk gyümölcseit amit őszig még elsősorban ők fognak gondozni meg szüretelni.
Most már csak össze kell kaparni a maradékot a kifizetésig.
Mindjárt földbirtokosok leszünk.
House S0E3
Amíg nincs aláírt szerződésünk és legalább nem szerepelünk széljegyen, maradunk a 0. szezonnál. De úgy tűnik, hogy hamarosan már telektulajdonosok leszünk.
Lehet, hogy könnyebben és hamarabb találtunk telket, mint mások (volt aki másfél évig keresgélt), de már ezt is soknak éreztük. Nem is beszélve, az árról. Kicsit el vannak azért szállva Pest környékén a dolgok, s mi budai oldalban még csak nem is gondolkodtunk. Kiiktattuk a közlekedési nehézségek és árak okán. Elég határozott elképzeléseink voltak, hogy mit szeretnénk.
Legyen közel Pesthez, mivel a munkahely mindkettőnknél ezen az oldalon van, s nincs kedvünk átbumlizni a városon minden reggel. Autó mellett azért legyen gyors alternatív közlekedés is, mondjuk vonat fél óra alatt fusson be a Keletibe vagy a Nyugatiba. Legyen óvoda és általános iskola a közelben. Gyereket nem szeretnénk naponta másfél-két órát utaztatni. Majd ha középiskolás lesz. Legyen közel a természet, ha lehet ne újonnan parcellázott területre kerüljünk és zsebkendőnyinél nagyobb telekre vágytunk. Ha pont az adott utca nem is burkolt, de ne legyen túl messzi a burkolatlan, s a szomszédok tűnjenek elviselhetőnek.
Először Vác felé tapogatóztunk. De úgy tűnt, arra nincs keresnivalónk. Aztán Isaszeggel próbálkoztunk. Kitalálva, hogy ha már úgyis passzív házat akarunk, jól spórolunk majd a telken, kiválóan megfelel nekünk az olcsó is. Csakhogy amikor már utoljára mentünk arra és konkrétan tudtuk, mely telkek is az eladók eléggé megroggyantunk hitünkben. Úgy döntöttük, kiszélesítjük a keresést és feljebb emeljük a telekre szánt összeget is.
Úgyhogy célba vettük Gödöllő környékét. S így találtunk rá Szadára. Szimpatikus hely, az egyik ingatlanos netes oldalán láttunk nagyon pöpec telkeket. Felkerestük és kaptunk egy csomó címet az általunk megadott árkeretek között, meg körbevittek minket a címeken. De kiderült, hogy minden, ami tetszett a netről valami hibával rendelkezett: magasfeszültség a telek szélén, jeladótorony a szemközti füves részen, erős vizesedés a határban, ritka rossz utak. S míg a környék továbbra is tetszett, jó közlekedés, felújított iskola, buszjáratok, közel van Gödöllő és a vásárlási lehetőségek is kiválóak.
Majd az ember a neten talált egy magánhirdetést. Elment, megnézte, jól elbeszélgetett az eladóval. S beleszeretett a helybe. Aztán a március 15. hosszú hétvégén útban Tiszavasvári felé minket is elvitt és megnézhettük a telket. S én is egyetértettem vele. Panoráma, hegyoldal, 80m-re a Gödöllői természetvédelmi terület. Csendes környék. S gyümölcsös: fák, szőlő, mogyoróbokrok, kicsi házikó. Mindez 1500 nm-en. Ó igen, sok problémát is hordoz magával.
Főleg a tulajt, aki nagyon nagyra tartotta és szinte alig engedett belőle. Múlt csütörtökön hívtuk őt meg, hogy beszélgessünk a lehetőségeinkről. Azt mondta, megfontolja és majd jelentkezik. Amit csak hétfőn tett meg, úgyhogy a hétvége kicsit stresszes volt. Tegnap visszahívtuk és ma nagyjából megegyeztünk.
Már csak az a kérdés, hogy mi lesz a gyümölcsök sorsa idén. Ő ugyanis májustól nem nagyon akar foglalkozni vele, mi meg nyáron nem fogunk tudni. Ezt még tárgyalni kell.
De most már van mivel felhívnom holnap az ügyvédet és jövő héten elindítani a szerződés összeszerelését. S ha mindez nyélbe lesz ütve, áttérhetünk a Season1-re.
House S0E2
Tegnap óta széljegyen van, hogy a banknak már nincs köze a lakásunkhoz. Szerintem világrekorddal, 20 perc alatt végeztem a Földhivatalban. Pedig felkészültem a legrosszabbra, odaúton vettem vizet is magamnak, nehogy szomjan haljak. Szóval tehermentesen lakástulaj vagyok. S vissza is kerestem, hogy 2004 áprilisában szerződtünk a bankkal, júliusban meg költöztünk. Aztán most januárban levetettük a hitelt, elég rossz tapasztalatokkal. Még panaszt is emeltünk az ügyintézéssel kapcsolatban (erről majd írok, mindenki okulására), amire persze azt válaszolták, hogy ők ártatlanok, de legalább arra néhány ügyfélszolgálatos körmére néznek – ígérték-, akik nem látták el a feladatukat megfelelően.
Úgyhogy most már jöhet a következő forduló. Újabb hitelek beütemezése, élesben folyik a teleknézés, már van is egy jelölt, persze problémás eset, de reménykedünk.