Nah készen vagyok a Karácsonyi bevásárlásokkal. Mármint ajándékügyileg. Kiadottakat beszereztem, kitaláltam újakat, stb.

Hülye MÁV meg, tegye oda az új menetrendjét ahol nem süt a nap. Micsoda dolog, hogy a reggeli ICt törölték és már csak heti 1x jár. Őrület.
Most azért nincs kedvem a 7es vonathoz hajnalban kimenni, hogy tuti legyen ülőhelyem. Valahányszor a reggeli ICt választottam mindig tele volt. És ugye nem kell órákat regélni a sima gyorsvonatok meg Intercityk közti különbségekről. Hát ha 1x a MÁV se hajlandó a szolgáltatásainak a minőségét, mennyiségét akkor sose fognak ők se kilábalni a kátyúból.

Nah holnap délelőtt még utolsó kísérleteket fogok tenni a Karácsonyi bevásárlások befejezésére. Mondtam a kedvesnek, hogy én megveszem az ajándékot a szüleinek, csak beszéljék meg Cicával, mi legyen az, és elintézem holnap délelőtt.
Ez most nem éppen közérdekű hirdetmény is volt, illetékes elvtársnő telefonáljon, ha mi elfelednénk 😀
Most indulok, könyvtárazok, biztos kevesebben lesznek mint az üzletekben. Be kell szereznem a karácsonyi olvasmányokat a páromnak addig is míg nem leszünk együtt, hogy ne unatkozzon.
Jah és fel kell hívni a fodrászomat is hogy holnap még fogadjon egy vágás szárításra.
Pénteken pedig még egy éjszakai műszak vár reám. Jah és a sütiket mindenki túlélte, persze plusz dekákról kilókról nincs még adat.

Sütik nagy sikert arattak és elfogytak. A forraltbor mellett isteni kísérőnek bizonyultak 🙂

Őrület, hogy lehetnek ennyire gagyi emberek, akik aszongyák, hogy a Két Torony filmnek direkt adták ezt a címet, ami már igazán szemtelenség a WTC miatt, már a hate speech kategóriába tartozik.

Hahó, Tolkien? Valaki? vannak otthon?

A mozgólépcsőn pakolásztam a táskámba, mert tegnap végre megtaláltam és magammal cipeltem az esernyőmet. Persze nem húztam fel, mert élveztem a havazást, de valahogy rossz helyre csúszott a tatyóba, ezért aztán birizgálta a lábamat, amikor lépés közben nekiútődött.
Nagy kotorászás, kirántom az ernyőt, áthelyezem, erre kipotyog a fésűm is, nagyot csattanva, szalto mortaleval landolt a mozgólépcsőn. Zavartan felvettem.
Persze ez még mindig jobb helyzet, mert valamikor 1x régen, a pénztárcámmal sikerült egy rég elfeledett tampont kirántanom.

Tegnap este hazafelé teljesen elvarázsolt a havas környékünk. Világos volt, szikrázott a hótakaró, és csend. Eszembe jutott, hogy tényleg ezért is érdemes lenne megvenni a lakást, mert a tél, a havazás itt tényleg az, még egész tartósan.
Nyáron meg zöldellő fű és fák és van akkora park, hogy a kutyaszar se feltünő.
Hogy pingvines meg rénszarvasos szobrok vannak, az meg már igazán nem számít.

Tegnap tettem még egy kísérletet, hátha a felújított svédeknél új ráuk is vannak, főleg ami a szalmadíszeket és piros gömböket illeti. Tavalyi készlet feltupírozása címén. De még nem teljesen van készen az Őrs vezér téri áruház, ráadásul a karácsonyi vásárjukat már lerabolták. Szóval a dolog nem volt éppen szerencsés.
Feladtam hát.

Sikerült tegnap este a csokis keksz. Kedvesem is evett belőle és közölte, tényleg jobb lett mint a tavalyi. Az egyetlen gond, hogy óriási darabok sikerültek. Ez az a fajta dolog, amit betesz az ember, keveset egy tálcára és tíz perc alatt 3-4xeresére nő. Lefolyik a tácáról.
De a helyi bulira jó lesz, nem félek hogy marad belőle.

Nah, Jayne nem változott semmit, válaszolt, közölte, hogy nem írja meg amiről levélben szó vanés otthon vár rám, majd elolvasom, ha kézbe kapom.
Most eztet hogy fogom kibírni?

Teljesen elégedett lehetek magammal, mert tegnap megírtam a képeslapjaimat (néhány címet csak itt tudtam befejezni, merhogy csak az emilprogramomban voltak benn a helyes adatok), ma fel is adom őket, kihasználva, hogy céges postásra bízom, így nekem nem kell sorbaállnom sehol.Holnap pedig, ha nem felejtem el, feladom az elektronikus képeslapokat is. Aztán moshatom kezeimet.
Kitaláltam azt is, hogy otthoni barátnőm gyerekeinek közöben veszek valami társasjátékot, ez még ma délután vár rám. Reménykedem, hogy a havazás miatt a bevásárlók otthon maradnak, én meg mint nagy tömegközlekedő (csak metró és villamos) lezavarom a dolgokat sitty sutty. Aztán megyek haza sütögetni.
Csütörtökön lesz karácsonyozás itt benn (nem kell nagy bulira gondolni, sosincs az, csak kis iszogatás beszélgetés max 1 óra ) és csokis kekszet akarok csinálni (azt a fajtát, ami ugye, egy évig is eláll:D, szóval ha nem fogy el itt, ami kétséges, még egy darabig lehet eszegetni)

Wow, biztos rengetegen fognak rá panaszkodni, de nekem komolyan szép volt ez a mai munkába indulás. A könryéken minden hófehér volt, csak a reggeli sétáltatók kutyak és gazdák nyomai maradtak a hóban. Sűrű pelyhek (ernyőmet nem találtam, sapkám meg nincs, kéne egyet venni). Mint egy mesebeli decemberr.
Szerencsére a közlekedésben – éljen a metró! – nem volt fennakadás. Ezért is akarjuk a jelnlegi lakást megvenni, mert már belaktuk, csendes helyen van, mégis metróval bárhova gyorsan el lehet jutni. Ha mése, akkor is valami hasonló kéne, mindenképp zárt pályás tömegközlekedési útvonal közelébe kell fedél.
Gondolom a negatív csúcsot és reggeli utazási beszámolót szokás szerint megint Conf fogja szállítani.

Persze elolvasgatom, meg tudom, meg felmérem és el is határozom hogy megteszem, hogy mikor kell elkezdeni a bevásárlást, az ajándékcsomagolást, főzést stb. De sose sikerül.
A héten ugye a bevásárlásokat akartam elintézni. Szerencsém van, mert közvetlen családomban már kitaláltuk ki mit kap, hol vesszük meg és kinek mi a feladata. Ez teljesítve (mivel idén nem én vagyok a felelős, igazából csak a könyvekért, azokat meg gyorsan elintézem).
A.val piacozni akartunk szerdán persze miért ne akkor legyen megint bezárva valamiért a Józsefvárosi Piac. Így a szemben lévő hangárokban mászkáltunk csak. Kitaláltam azonban végre, hogy mit veszek a páromnak, de megszerezni még nem sikerült a dolgot.

A legjobb ajándék, amire rábukkantam, az pont az, amit A. fog kapni. Benéztem a körúti Mackógyárba, csak kíváncsiságból, hogy a kisfiának esetleg veszek egy macit, erre kiderült, hogy nemcsak kész játékokat lehet venni, de csinálj macit magadnak csomagot is. Azaz minden anyagot, meg szabásmintát leírást egy csomagban és csinálhatsz belőle saját medvét. Gratuláltam is magamnak, mint kreatív ajándékozónak.

Ezért csütörtökön teljesen fel voltam buzdulva a sikeres ajándékvásárláson, lelkesedésből aztán otthon kipróbáltam az új muffin sütőmet, sikerült jó muffinokat sütni, még a Kedves is evett, sőt ízlett is neki, valamint csináltam színes képeket meg képkereteket a kisbabák (Dóri és A. Mackója) gyerekszobáiba.

Tiszta izgatott lettem, beszéltem az otthoniakkal és a hugom mondta, hogy levelet kaptam Angliából. Kértem hogy bontsák ki, mer ezek sose írják rá a feladót a borítékra.
Kiderült, hogy Jayne írt, hogy mit, azt a család nem olvasta el, de megadta az új emiljét úgyhogy gyorsan írtam is neki. Úgyis Suematra miatt egy csomószor álmodtam velük, gondoltam rájuk, idéztem fel az ottani emlékeimet. Teljesen hepi vagyok, mindjárt elmúlt a fejfájásom is 😀
Kíváncsi vagyok, hogy írnak e, meg hogy mit, hogy vannak. Mekkorák a gyerekek stb.

Mindig elfog ilyenkor az érzés, hogy észrevétlen vagyok, mert most például nem vették észre a kollegák, hogy csináltattam új szemüveget. De nem szokták azt se észrevenni, ha éppen befestetem a hajam.
Ha fodrásznál járok, akkor SZStül a legtöbb amit megkapok, hogy lám, elütött a fűnyíró. De persze ő soha senkit nem dícsér meg semmiért… csak mond valami hasonlóan kétes bókot.
igaz, a hajvágás nagyobb cucc, a hajfestés meg nem túl feltűnő a neonfényben.

A karácsonyi bevásárlások alatt, rengeteg könyvesboltban, antikváriumban jártam, mindig jóval több időt tudok ott eltölteni, mint bárhol máshol.
Elkerülhetetlen volt, hogy ne találkozzak a BB kötettel. De az hagyján, tegnap VV könyvet is láttam. Ez utóbbi keményfedeles, van borítója, szóval igyekszik igényesebbnek kinézni mint az ellenfele. Belelapozva azonban kiderül, hogy mindez csak álca. Az utolsó lapok színes képek a villalakók életéből. Minőségük színes fénymásolat, a rosszabb fajtából. Mintha valami rossz színes nyomtatóval lettek volna készítve, aztán egy még rosszabb fénymásolóval sokszorosítva.
Nem éppen ajándéknak való. Ráadásul abszolút úgy tűnik, hogy most már nemcsak a tv2 de az RTL se tud újat kitalálni, mindig a másikat majmolják valahol. Elkezdi az egyik, egy-két hét múlva a másiknak is van ugyanolyan terméke, műsora stb.
Ahhoz képest, hogy mennyire nem nézek tévét, egész sokat foglalkozom vele. Ez akkor most ellentmondás?

Valamikor az év elején hatalmas felmérés készült egyik részlegünkről (ami igazából egyetlen kolleganőt jelent, akit rendszerint kisegítenek emberek), hogy kiderüljön, miért is van ott szükség az előírtnál több emberre, s bár nagyon fejvesztettnek tűnik az egész, föleg mert Beke egyébként is a fellegek közt jár, s az észjárását senki nem bírja követni. Mégis meglepő eredmények jöttek ki. Hárman dolgoztak az ügyön, számolták az adatlapokat, Beke különös fájlolásában próbáltak rendet vágni stb. Az eredmény egy jelentés lett. Amit Köcsög, Boss néni bíztatására nekiállt hogy cikket is írjon belőle, amit elküldött az egyik szakmai lapnak.
Most a decemberi számban jelent meg a cikk. Mint kiderült, anno Köcsög valami két oldalt hozott belőle össze, amit aztán Koko írt át, hogy mégis le lehessen adni. Az adatgyűjtést, számolást Beke, GyéVé és Koko csinálta, Köcsög egy excel táblát meg grafikonokat hozott belőle össze. Szerzőként csakis az ő neve szerepel, valamint a munkatársakat meg se említi a cikkben.
Ígérte, hogy a pénzből, amit kap, majd meghívja őket fagyizni. S miután nyáron kiderült, hogy leközlik a cikkét, meg kellett kapnia az összeget (mindenféle levonások után kb 5-6 ezer forintot), de a többieknek még nem szólt, nem hívta el őket, nem köszönte meg, adott ajándékot stb. GyéVé azt mondta, nem is számít rá, ismerve Köcsögöt.
A beosztottak látják, munkatársak látják, külsősök látják, hogy milyen ember, főnök stb, de a Boss néni nem hajlandó visszafokozni, kirúgni. Még mindig, három év után is azt gondolja, hogy lehet rajta faragni.
Azért mindjárt megyek, elolvasom magam is a cikket, hogy véleményt formálhassak róla.

Hmm megérkezett a havi csemege, hatalmas Két torony cikkel. A HPben a legjobb a végső GYU2 trailer volt a film elején. Mindjárt kedvet is kaptam hozzá, ezért most megnézem az első részt, aztán várhatok januárig a másodikra. Holnap megyek A.-val piacozni, Mackója már mászik. Dóri meg szinte mondatokat mond, ami azért nem semmi, egy 14 hónapostól.

Neil Gaiman blogja