Életjel

Már reggel bejelentettem a páromnak, estére teljesen használhatatlan leszek. Eddig jó úton haladok afelé. De még felvagyok dobva a délelőtti 2 és fél órás tréningem nagyon jól sikerült. Szóval azért van pozitívuma is a fárasztó pénteknek.

Continue Reading

Áldás

Méghozzá az, hogy van ez a kis lukam ami csak az enyim. Régi irodában, bár volt társaság ugye, akik közül volt akivel jobban, volt akivel rosszabbul állt a szénánk (legalábbis én hol heves utálatot, hol idegességet éreztem miattuk), most még többen lettek, 6-an. Mind nők. Ez ugye máris szüli a mindenféle bajokat. Mentorom is kezd egyre idegesebben reagálni apróságokra, a toleranciája kb 3 hetente megkívánja, hogy szabadságra menjen, mert különben hisztizik. Ezen túl meg nem képesek, nem akarnak elintézni maguknak semmit. Ott vannak 6-an, van egy csomó problémájuk, hol egymással, hogy közös ellenségekkel (takarítók, számítástechnikusok stb.), de csak morognak. Nem képesek felemelni a telefont, megírni egy nyamvadt levelet a SAJÁT érdekükben. Mivel reggelente ott szoktam elfogyasztani a kávét náluk, egy idő után elkap a hév, hogy vazze ha ti nem vagytok képesek magatoknak megcsinálni valamit majd én megteszem. Szereztem nekik új telefont, gépeket, elláttam Bios jelszóval a pcjét annak, aki kérte stb. Legutóbb az új telefon megérkezése után derült ki, hogy ahogy eredetileg elgondoltuk az nem éppen jó megoldás, mert máshova került fizikailag a készülék meg a vonal, mint szerettük volna. Logisztikai kérdés. Mondtam a csajoknak, hogy írják meg a telefonosoknak mit akarnak, hisz csak a központot kell átállítaniuk, és úgy lesz ahogy ők szeretnék, nekik kényelmes. Ennek volt vagy 2 hete. Nem történt semmi. Tegnap kértem őket, hogy jó akkor beszéljék meg és ÉN elintézem. Írjanak róla 1 levelet nekem, amiben összefoglalják a kívánságaikat. Ehhez képest mindenki külön levelekkel és ötletekkel állt elő. Na de én most a kezembe vettem a dolgokat, elintéztem úgy, ahogy szerintem jó. Aztán remélem nem lesz már több kifogásuk és kicsit megnyugszanak a kedélyek.
Már csak azon folyik a vita, hogy most zárják-e a klotyót vagy se. De ebbe már igazán nem akarok beleszólni, remélem ezt a WCgateet el tudják intézni egymással.

Continue Reading

Tipikus

Azért nem irigylem a Magyarországra látogató sztárokat. Olvastam egy beszámolót a velveten arról, hogy fogadták a magyar újságírók Joanne Harrist. Mit ne mondjak, szánalmas. De ugyanakkor jellemzően magyar dolog is. Végre nyitva vagyunk, elérhetőek az igazi sztároknak is, akik akár szívesen, pénzért stb. jönnek ide. S már nemcsak azok, akiknek nyugaton bealkonyult de nálunk évente többször is teltházaznak*, hanem éppen menő emberek is. Mi meg jól fanyalgunk rajtuk, csak kritizálni tujduk, s nem objektíven kezelni.
A másik meg, hogy a múlt héten itt járt Colin Firthről se tudtam meg sehonnan semmi újat. Az összes újságíró ugyanazokat a kérdéseket tette fel neki (az új film, Mr. Darcy és Magyarország), sehol semmi eredeti. Persze lehet, nem szabad, de ha már interjúalkalma van az embernek, nem kéne valami okosabb kérdéssel előállnia, mint amit úgyis még vagy 100 kollega meg fog kérdezni a sajtótájékoztatón? Komolyan, ennél még tényleg az is jobb és údítőbb lehet, amit minden interjúk legemlékezetesebbében Bridget elkövet, akár a könyvben, akár a kimaradt jelenetben.

*Van ugyanis egy elméletem, hogy akiket már nyugaton nem értékelnek, azok itt biza még sztárnak érezhetik magukat. Lásd David Copperfield, aki korábban (pl 5 éve) még be se tette volna hozzánk a lábát, meg a Riverdance, akiknek szintén vagy 4 éve nyugaton nincs már teltházuk. Szerintem előbb utóbb jön Michael Jackson na és persze Madonna is.

Continue Reading

Otthon 2

Ma reggel BeeBee előtt értem be, s mivel tegnap ő már 4kor távozott persze adódott a kérdés: Te haza se mentél?
Álmomban egyébként 48 órát tartózkodtam egyhuzamban a munkahelyemen. Ugyanis a gyárköltözés volt a főtéma, ami nem csoda hisz a valóságban is ez lesz a december-januári projektünk. Szóval álmomban itt voltam két napot egyhuzamban, részben mint rakodómunkás, részben mint ügyfélszolgálatos, s közben sikerült egy kis csendesebb zugban aludnom pár órát.

Continue Reading

Lendület

Még tartott a hétvégi lendület az elmúlt két napban, ez láccik az előző bejegyzésen is, meg a munkámon is. Dolgoztam mint… meg tartottam a frontot is és jelenleg jól állok a dolgaimmal. Nemsokára elindulok hazafelé a hóesésben, ha még van, ha nincs akkor a latyakban.

Continue Reading

Francba

Minden BKVn utazó bunkónak üzenem, hogy kapják be. Meg micsodát a hátsójukba is. Elhiszem, hogy tél van és mindenki nyakig van öltözve, de 24 centi harisnyás lábtól még nem kéne… ehh, eléggé utálom az ilyet ahhoz és eléggé ritkán történik meg velem ahhoz, hogy felzaklasson rendesen. Most bedobok egy becherovkát idegnyugtatónak.

Continue Reading

Moziláz

Meg kellett állapítanunk, hogy az utóbbi időben amikre kiadtunk pénzt filmre a moziban, az nagyon nem jött be. A Grimm ugye, most hétvégén meg az Elizabethtownt néztük meg. Hosszú volt, unalmas és hiába minden, Orlando Bloom nem tud elvinni egy maga egy filmet. Szörnyű színész. A zenék jók voltak persze, de lehetett volna abból is kevesebb, viszont a családi részek, ahol többen is voltak, mint Orli meg Kirsten azok nagyon jól sikerületk. Főleg a búcsúztatás. De ha fél órával rövidebb, 1 elffel és 3 Tom Petty számmal kevesebb lett volna, akár tökéletessé is válhatott volna a film.

Continue Reading

30000

A statcounter szerint, amit lassan 1 éve használok (sajons nem emlékszem a dátumra ahhoz, hogy normális következtetéseket vonjak el ebből a számból) a 30000. látogatóm Brazíliából jött és Teri Hatcher képeket keresett rajtam. Az, hogy 1x nagyon régen belinkeltem őt tavaly óta, mióta a Születettt feleségekkel másodvirágzását éli, nagyon népszerűvé tett engem a keresőoldalakon, ráadásul a másik soxor felbukkanó szó a Lois Lane is hozzá kapcsolódik.

Continue Reading

Szerkesztés

Még mindig nem dolgozom a könyvkiadásban, csak olvasó vagyok. Viszont szeretném ha az akit az Agyafúrt agyag szerkesztésével megbíztak visszaadná a pénzét a kiadónak. Legalábbis ha jóérzésű becsületes ember, akkor ezt teszi. A fordító nagyon jól kiállta a próbát, leleményezett nyelvileg, erre egy amatőr, aki csak a helyesírás ellenőrzőt futtatja végig a kéziraton elcseszi nekem az olvasás élményét, mert bennehagy rossz szósorrendet, kifejezést, elgépelést, amit nem szúr ki az MS Word, hiszen ilyenek maradnak benne mint “sokkal jobb hadakozás bolt, mint amit apáik valaha vívtak…”, s akkor ez még enyhe volt. Olvasom, belemerülök a tárgyak meg teák történetébe és akkor jön valam blődliség, amit tuti csak figyelmetlenségből felejtettek benne, s én kezdek mérges lenni.

Continue Reading

Másnap reggel

Azt hiszem, hogy a tegnapi macskás bejegyzéssel lesz, akinek mélyen a lelkébe tapostam (persze nem biztos, esetleg kevés az olvasóm és azok akikről szól nem is olvasnak). Mert én eddig olyan rendes, nem provokáló bejegyzéseket írtam. Középszer, igen ez a helyes kifejezés, középszerű vagyok. Ha nem lenne a saját magammal szemben felállított utólag nem törlünk posztot, esetleg helyesírási hibát javítunk szabályom, akkor egyszerűen meg nem történtté tehetném. De nem teszem. Vállaljak már valamit. Ma reggel bátor vagyok. Tegnap este is az voltam. Aztán a napi 60 olvasóm (akikből 10 a rendszeres, a többi keresőszóval jön rám) tovább fog csökkenni. Viszont most már lehet rámtalálni macskákkal is.

Continue Reading

Szingli macskák

Most tényleg az a trend, hogy aki egyedül van, felejtsük el, hogy miért, mert választotta, vagy így jött ki, annak macska kell? Mert anélkül már nem is trendi egyedül lenni? Vagy csak tényleg a magány ellen használják a cicákat? Mert néha nem értem azokat, akik macskátlanok voltak, sőt macskaellenesek azok gyorsan beszereznek egyet, mert talán így kiteljesedik az életük.
Félreértések elkerülése végett, semmi bajom a cicákkal. Sőt, nagyon jópofáknak tartom őket, na meg szépek is tudnak lenni. Anyósjelöltéknél is mindig vannak cicák. Házimacskák és legalább ketten egyszerre, hogy ne unatkozzanak, viszont az egeret távol tartsák a háztól. Alapból azonban nem vagyok híve a városi állattartásnak, mint például kutya, macska. Vannak panelba való négylábúak, kétlábúak, lábatlanok és szárnyalók. De szabadtérre teremtett háziállatokat négy fal között tartani nem hinném, hogy jó ötlet. Sőt néha állatkínzás. Persze én nem értek ehhez. Halaim voltak. Nekik is sokáig kellett elszenvedniük hanyagságomat, mire megkegyelmeztem és felszabadítottam őket.
A Szilveszteri durranások egyik legjobb jelenete, amikor Emma Thompson a vénlány elindul otthonról a hosszú hétvégével egybekötött bulira és macskáit a szomszédra hagyja, hogy vigyázzon rájuk. Alig teszi ki a lábát visszasiet, hogy ugye máris hiányzik. A cicák meg rá se hederítenek, hiába esik nehezére Emmának a búcsú.
Azt hiszem, a macskákban az a legvonzóbb, hogy olyanok, mint egy férfi, méghozzá az állatok nemétől független a viselkedésük. Hagyják magukat kényeztetni, elvárják, kiharcolják azt, viszont nehéz munka kiharcolni belőlük a viszonzást. Többnyire minél inkább akarod azt, annál komolyabb feladat megszerezni, igaz a jutalom (egy bújás, simogatás, jó szó vagy dorombolás) annál kielégítőbb.
Az ember, de főleg egy nő alapból imádja az elveszett ügyeket. Ezért választ maga mellé macskát az, akinek kell a kihívás.
Szóval megmagyaráztam magamnak az első bekezdést. Mindezt persze úgy okoskodva, hogy sose volt cicám.

Continue Reading

Bolygóállás

Tikka szerint nagyon rosszul állnak a bolygók, amiknek mindenféle kihatása van az emberek és tárgyak életére (Tibor Fischer Agyafúrt agyagját olvasva tudom, mennyire fontosak a tárgyak, na meg azok élete). Tegnap ugye volt a katasztrófanap (még hazafele is értek meglepetések, főleg ami a tömegközlekedést illeti, pedig azt gondoltan negyed 7 fele már nem történhet semmi), ma reggel késett a busz, nem működött az egyik vonalkódleolvasónk, eldugult a WC és mindent elöntött a víz, nem lehet használni a vizesblokkot. Ja és itt a tél, hideg van. Kíváncsian várjuk mit hoz még a nap. Igaz, tegnap a hugom küldött SMSt, hogy kipisilte a vesekövét, ami határozottan jó hír volt, hisz hétvége óta 1 hónappal a lánya születése előtt kórházban volt, ahol állapota miatt nem tudtak vele mit kezdeni.

Continue Reading

Dilinap

Nagyon rossz napom volt. Mire beértem épp csak kitörlötem a spamjeimet amikor kihalt alólam a hálózat. De nem csak alólam, délutánig nem működött a word-ön kívül semmi. Erre elindultam akkor, hogy szerzek be néhány dolgot amire szükség lenne a gyárban. De persze nem volt, meg annyian voltak, hogy időm nem lett volna végigállni a sort. Közben pedig elfeledkeztem egy megbeszélésről. Ebéd után óta pedig nagyüzem van, visszajött a hálózat, a problémák stb. Fáradt és nyűgös vagyok, Tikka kérdezte meg, miért vagyok ennyire ideges. Mert türelmetlen voltam és felcsattantam többször is. Pedig nem szoktam. Azt hiszem ma egy jó alvás kell holnap reggel ügyse megyek tornázni, lehet kicsit bealudni, összebújni.

Continue Reading

Tűzfal

Harrison Ford újra akcióban. Biztos Indiana Jonesra edz, egy hétköznapi Jack Ryan figurával. Az új film trailere alapján a szokásos dolgokat teszi, az amcsik továbbra is úgy gondolják, angol kiejtéssel az igazi a gonosz, viszont Alan Rickmant lecserélték a fiatalabb Paul Bettanyra. Azt hiszem, 1x nézhető szokásos triller lesz, viszont moziban.

Continue Reading

Még mindig

Most, hogy már lassan másfél éve vagyok Köcsög helyettese, még mindig képes bunkózni. Például simán továbbítja a neki küldött leveleket a különböző partnerektől és nem írná ám meg nekik, hogy ezentúl engem keressenek mert ő otthon van a kisfiával és nem törődik céges ügyekkel. Nem, ez a feladat rám hárul. Meglehetősen ciki, hogy még mindig írogatok olyan leveleket, mint ma is, hogy:


Kedves XY,
Mivel Köcsög szülési szabadságon van én vettem át a helyét.
Kérlek szépen, ha bármi fontos újdonság, tudnivaló akad a Terméketekkel kapcsolatban nekem szólj róla. Az aláírásomban ott az elérhetőségem.
Üdvözlettel,
Lobo Tómia
.

Pedig azt hittem, mindezeket lezavartam tavaly, bár akkor is úgy kellett nyomozgatnom a különböző kapcsolattartók után mindenféle gyűrűs lefűzőkben és tonnaszám nyomtatott papírosok közt.

Continue Reading

Igyunk

Debrecen óta kicsit rákattantunk erre:

Shaken

Persze csakis szárazan, meg feltétlenül az olivabogyókkal. Viszont a múltkor csalódott lettem, amikor kiderült, hogy a hidegpultos olivák nem frissek, csupán egy 5 kilós Figaro konzervből öntik fel a tálat. Most éppen poharat nézünk hozzá. Azt hiszem kiváló karácsonyi ajándék lenne a készlet. Bár valószínűleg sikerülne anyuékat zavarbahozni a kéréssel, hogy Martinis poharat szeretnénk. Mert fogalmuk se lenne milyen az. Majd hazaviszem ezt a képet nekik. Akár kinyomtatva :), heti 1x úgyis kell edzeni a tintasugarainkat.

Continue Reading