Szóval megjártam Londont és már az őszi szünet családi nyaralás részét is letudtuk. A srácok most még anyuéknál vannak, hétvégén megyünk értük, mert csak 3 napot vettünk mi ki, szóval felnőtteknek még munka van.
Alexről pedig, aki már 2 hetesen vasgyúró méreteket öltött, a húgom is újra blogol 🙂
Távollétemet egész jól bírták Tesz-vesz néni segítségével. Ugyan Zsebi eleinte azt mondta, hogy fog oviba menni, hétfő reggel mégis otthon maradt, s mivel vasárnap (19-én) eléggé köhögött, még a doktornénit is kihívták hozzá, de semmi komoly, csak orrcseppet és köptetőt kapott, s a hét második felére már rendbe is jött igazából. Kedden (21-én) az iskolából telefonáltak, hogy Babszem lázas, haza tudnák-e vinni, szerencsére még alvás előtt történt, úgyhogy a nagyi és az öcsi elmentek a bátyóért. Én a konferencia közben kaptam erről az üzenetet, úgyhogy ebédidőben pofavizit helyett skype-oltam az emberrel és aggódhattam tehetetlenül azért a távolból, hogy mi a helyzet. Babszemnek azonban egy napos láza volt csak, másnapra amikor megint eljött a dokinő, már nem volt semmi baja. Viszont el kell mennünk ortopédiára, mert erősen úgy tűnik, hogy van egy kis gerincferdülése. Sokat nyúlt kb. 2 hete meghúzta a derekát is, egy darabig nehezen is mozgott, szóval valószínűleg ez lesz az oka minden felmerülő gondjának. Úgyhogy már készítjük fel, hogy elképzelhető, egy darabig nem focizhat.
Csütörtök este mire megérkeztem, mindenki jól volt és a reptéren Zsebinek az volt az első kérése: Hoztál valami ajándékot?