A november, amikor megpróbálok valamelyik blogba legalább 1x írni. Hátha akkor magamhoz térek.

Az őszi szünet első, hosszú hétvégéjét Kanizsán töltöttük, vittük magunkkal szombaton Esztit is, mert ő is csak ennyit ér rá, mert most sportoló lett belőle meg zenész és versenyekre meg koncertekre készül, úgyhogy szerdától neki is programja lesz. A jó időt kihasználva voltunk kétszer is  a Csótónál, gyönyörű színek voltak, lehetett fényképezni, de például egy csomó minden eltűnt, amire gyerekkoromból emlékszem. Például már nincs játszótér, csak egy hinta van a forrásnál, azt már 2 éve láttam, hogy a favárat elbontották és állandóan írogatnak arról is, hogy jó lenne a kilátót felújítani. De azért még mindig klassz hely, sok zöld, kis piknikekre kiváló lehet.

Temetőben 31-én voltunk, gyújtottunk mécseseket, gyertyákat, meglepő mennyivel kevesebben voltak, mint 1-én szoktak lenni, még parkolót is simán találhattunk volna a bejárat közelében, de inkább a szokott helyen álltunk meg. Anyu születésnapját is megünnepeltük, Babszem volt Esztivel az ő nagyszüleinél is és még shoppingolni is voltam, bár inkább csak nézelődtem és nem vettem semmi komolyat (cipőt, kabátot néztem amúgy).