Égszakadás. Reggel kellemesen hűvös volt végre, aztán ahogy reggeliztünk, egyre sötétebb lett az ég alja. Aztán jött a dörgés, meg a villámlás. Volt egy akkora csapódás, hogy kinéztünk, nem ég e valami, de mégse annyira a közelbe csapódott be, csak az autók kezdtek el eszeveszetten szirénázni a környéken. Ugyan háztól metróig alig 100 méter, valamint metrótól munkahelyig kb 300, még ernyővel is rendesen eláztam.

Ma igyekeztem pörögni forogni és mosni a kezeimet a Vt érintő dolgokban. Oké, ha beszél velem, megteszem neki amit akar. De nem javítgatok utána egy falatnyit se.

Kezd elegem lenni abból, hogy SZS minden szarságos levelét cczi a boss néninek. Aki aztán engem cseszeget le, illetve most már szinte teljesen leszokott arról, hogy személyesen beszéljen velem, csak cczve kapom meg a leveleit. Többnyire harmadik személyben beszél rólam.
Jah és megint felütötte fejét a Nagy hómpédzs szindróma. voila a levél:

Hozzáfűzni való:
1. Megbeszéltük SZSvel, hogy július kezdetén nem foglalkozunk a webbel, legyen teszt, jöjjenek a hibák stb. De ezen a héten igen.
Ja meg azt is, hogy MA délután összeülünk, hogy rendezzük a hibákat. A levél persze reggeli én meg délutánra jöttem, mert éjszakázom.
2. A netscape az a 4.7-es, ami alatt nem megy a dolog. Mer a DOMot nem hajlandó elkezelni, pláne a CSSt. IE5.x felett valamint Netscape 6.2 alatt már minden szép és jó

Azért vissza írtam a boss néninek, hogy mi volt meg hogy, lássa már az én oldalamat is.
De elment és még nem jött vissza.
Ahh az SZS meg aszonta, hogy a boss azon gondolkozik, hogy valami külsős céget bíz meg azzal, hogy csinálja meg azt a K web paget. Annyira sírunk, hogy nincs pénzünk, hogy pár százezret simán odaadhatunk valakinek és akkor megint mi a fenéért dolgoztam annyit?
De az, hogy a szép új, csilivili dolog, az adatbázis teli van hibákkal, kiírja rendzeresen, hogy Error on page, fél órákat kell V. után dolgoznom egy egyszerű oldalfeltételnél és bejelentheti, hogy valamit nem ért, valamit nem tud megcsinálni és kész. Ja és a neckép belefagy a keresésbe!

Ha nem fog működni ez az edit your template dolog még a végén kénytelen leszek valami más helyet keresni ennek a blognak és kipróbálni az FTPzést.
Ma megint láttam képeket Aról meg kisfiáról. Kiköltöztek vidékre a nagyszülőkhöz, ami ebben a melegben igazán nem csoda, sőt, okos lépés, mert vidéken, fák közt vízparton mégiscsak jobb a levegő mint bent a panelban. A múlt héten nagyon felpaprikázta őt a kedves apuka, annyira, hogy még mobilszámot is cserélt. Mert azért tényleg nem úgy van, hogy én akkor vagyok apa, amikor akarok, nem állandóan. Így most 2hét után láthatta csak a fiát. Mindjárt csinált is egy csomó fényképet és végre nem takarékoskodott, az anya is le van fényképezve, nemcsak ő, mintha bizony Mintaapa lenne. Grrrrr
A sógorom nagy nőcsábász kollegája mondta, hogy a legpatkányabb dolog amit a férj elkövethet a feleségével szemben, az, ha megcsalja amíg terhes. Neki is volt vagy 3 felesége fejenként legalább egy gyerekkel, nem volt mindig hűséges, de az alatt a 9 hónap alatt és utána az első időkben azonban igen, mert ennyi jár nekik.
De hát A “kedves” férje (mert hivatalosan csak ősszel lesz a békítő tárgyalás vagy mi) azonban …
Kisember azonban gyönyöru, egészséges, láthatólag boldog és A is imádja (két hete láttam ugye őket, amikor pont 1 hónapos volt, bezzeg az apja még egy SMSt se küldött mert a barátnőjével nyaralt). Remélem összejön neki és talál olyan apát maguknak, aki megérdemli őket és akkor kiteljesedik az élete.
Holnap úgy tervezem, meglátogatom 3 hete nem látott unokahugomat, aki a nagyszülőknél volt. Kíváncsi vagyok, már kezdett hiányozni ez a heti 1x-i láthatás.

Nem hagyhatom annyiba a dolgot, az Empire Óriásit tévedett. Van egy nagyszerű leleplező cikk a legfrissebb számban ahol felhívják a figyelmet néhány Logikai bakira a filmekben (mer persze van néhány 😉 Itt említik, hogy abszolút érthetetlen, miért hívta meg Carrie az esküvőjére az egész brancsot amikor csak Charles-szal beszélgetett. Természetesen ez hülyeség, hiszen a 2s számú esküvőn, amikor is először jelenik meg a vőlegény, Charlesnak a volt barátnők asztalához kell ülnie, míg a többiek az amcsi csajjal együtt ücsöröghetnek, aki láthatólag teljesen jól érzi magát Gareth és Matthew társaságában. Szóval nincs igazuk a Négy esküvo és temetés ezen logikai bakijában.
A többi viszont jópofa. Rocky állandóan edz a nagy meccsre, futkos, felül, de soha nem üt. “You simple cannot train for a professional fight without, y’know, boxing.”

Nah engem se olvas senki magamon kívül. Elveszett blogger vagyok a bloggerek tengerében. Persze nem csoda. Eleinte nem akartam hogy olvassanak. Aztán nem is jelentkeztem se a Bloglapra, se a Blogringbe. Merhogy tisztára kisebbségi az érzésem. Design meg tartalom miatt is. Ugyanakkor a kertek alatt meg abban reménykedem, hogy valaki rámtalál és én leszek a kedvenc olvasmánya, meg felfedez. Ahogy az a hollywoodi mesékben meg van írva.
Tegnap néztük a Dogmát, abban volt, hogy bezzeg manapság már Bibliát nem olvasnak még a templomba járó katolikusok se, nem hisznek semmit, hacsak nem hollywoodi mozi az egész és a Tízparancsolatot is Charton Heston filmeknek hála értjük meg.
Kicsit későn álltunk neki a mozizásnak és még meleg is volt, ezért tuti pár dolog elszállt a fejünk felett, de sebaj, van még időnk. Majd legközelebb jobban figyelünk.

Ma péntek révén mindenki megőrült.
Szinte megállás nélkül csörgött a telefon, hülyébbnél hülyébb kérdésekkel, kérésekkel. Szegény kolleganő, aki holnap reggel utazik Britanniába, sőt Brigtonba (nagyon irigy vagyok) csak az asztalát akarta végre letisztítani elvarrni a szálakat meg minden, de folyamatosan zaklatták és még ő is kijött a sodrásából.
Hah persze, élvezhetem a rendszeradminságot. Úgyis gyakorolnom kell a türelmet és kedvességet a “nem is vagy hülye, nem gond ha 100ezredszer magyarázom vagy csinálom meg helyetted amit te is meg tudnál” attitude-ot.
Merthogy állítólag ebben még nem igazán vagyok otthon. El kell sajátítanom az elődömtol a türelmet és hogy komótosan, de azért mindent megcsinált. Kérnek tőle valamit, mire ő szépen elvonul és másnap jelentkezik a megoldással. ÉS mindenki meg volt vele elégedve. Én pedig hagyománytisztelő leszek

Nem mondom azért nem semmik nálunk az Infósok. Ma reggel azt gondoltam, bejövök és futtatok egy kis maintenancet a szoftveren, fileok ürítése stb. (az igazi rendszeradminisztrátorunk szabin van és most már én vagyok a helyettese. : ) De nem értem el a szervert. Tegnap este valami áramkimaradás volt és persze leállt a szerverünk, és mivel már csak ez az egy SUN server van a mi épületrészünben, ezért aztán az Infósoknak eszükbe se jutott utánanézni a dolognak. Dühítő. Remélem, adatveszteség nem nagyon volt.

Még mindig a fejemben van az a dal, ami az utolsó volt tornán. Fogalmam sincs ki énekli (vagyis lehet hogy Charlie), mindenesetre még mindig ezt éneklem, vagy legalábbis dúdolom. Hogy benne tud maradni az ember fejében, pedig mekkorát szenvedtem amíg hallgattam reggel

Ma reggel majd felnevettem a metrón amikor ezt olvastam:
“Earrnigs are like orgasms. You can never have too many”

Nah ma végre kezembe kerülhetett az ehavi Empire Majd alaposabban elolvasgatom. Legjobban a képaláírásaik szoktak tetszeni. Echte British humor 😀 Hmm Matrix, Minority Report, MIBII (Michael Jackson Uncredited szerepben – nagyon szarul mehet neki 😀 ) stb. meg egy összeállítás a leglogiakibb filmbakikról, Hall of Fame-ben Spielberg (Isteni kép róla szakáll nélkül, Lucassal – akinek már akkor is volt szakálla, míg a Pistinek csak a szemüvegje maradt). Nah majd holnap beszámolok talán, ha lesz bennük valami érdekes.
Az online verzióban éppen megy az Evil Twin verseny: Patrick Stewart – Ben Kingsley, John Malkovich – Michael Stipe

Már kezd kicsit idegesíteni, hogy nem tudom editálni a blogom template-jét pedig úúúúgy személyreszabnám végre
GRRR
Akkor most csalnom is kell…, hogy beillesszem a Statcenteres logót

Elolvastam a hétvégén az Állítsátok meg Terézanyut!
Voltak benne jó részek, még a stílus is tetszett, a téma is és nem zavart kezdettől, mert nyíltan vállalta Rácz Zsuzsa, hogy ez bizony egy Bridget Jones utánzat… Mégis.
Valahogy nem sikerült a szívembe zárni őt. Persze itt ott véresen komoly, főleg ami az öccsét és a rákját illeti. Na meg a nagy magyar valóságot.
De annyira idegen, és távoli maradt nekem Kéki Kata. Nem tudtam vele azonosulni, hidegen hagytak a problémái. Nem sírtam és nevettem vele. Pedig azt hittem, jobban hozzám fog szólni. Nem ez történt.
Hiányzott belole Bridget kedvessége, szeretnivalósága. Valószínűleg ő pont az a fajta lány, amilyen szeretnék lenni, de ha megismerném, nem bírnám sokáig a társaságában. Idegesítene és folyamatosan kisebbségi érzésem lenne tőle. Persze megtaláltam benne a kollegalányt, aki kölcsönadta a regényt. Nagyon is rálehetett ismerni, ahogy ígérte :-))

Mivel pénteken úgy tűnt, hogy megalassú a blogspot, hagytam az egészet. Persze ma meg már megint nem lehet editálnia templatemet. Pedig néhány színt szívesen változtatnék rajta.
Aztán pénteken délután mentünk anyósjelöltékhez víkendezni. Hawai. Ahh elfeledtem lemérni magam ma hogy vissajöttünk, vajon megint sikerült e a nem híztunk 2 nap alatt norma. Végülis, a nadrágomba belefértem.
Szombaton az ájulásig kajálva ledőltünk a szobába és megtaláltuk apósjelölt névnapra kapott Hofi kazettáját. Az utolsó felvételt. Hallgattuk. Teljesen gyereknek éreztem magam, utoljára akkor volt ilyen, hogy hétvégi ebéd után míg anyu mosogatott, majd lepihizett mi lemezt hallgattunk. Ültünk a hűvös nagyszobában, és annak ellenére, hogy már kívülről tudtuk az Óz a nagyvarázslót (Mindig a sárga úton …) A Fájósfogú oroszlánt (Csodabruckner Csodaszigfrid csoda nekem..) a Micimackót (Még a nagybátyánktól örököltük) vagy Halász Juditot.

Tegnap este jött a sógornőjelölt. Mondta, hogy mostanában a férje le akarja titlani az internetről, mert foleg az indexet olvasgatja, elsősorban a politikát. Merhogy szociológiára felvételizett, valószínűleg felveszik, mer 117 pontja lett és csak leveleződik. Mondtam neki, hogy olvasson blogokat.
Nah ma végre úgy tűnik lehet editálni a blog templatet is. Akkor talán változtatok rajta eztet meg aztat. Vagy nem:)

Természetesen pontosan akkor állt le a webszerver, amikor az új cuccost mutogattam volna az érdeklődőknek. Gyorsan sikerült azért újraindítani.
Kicsit ciki, de pénteken telefonkonferencia lesz az amcsikkal, remélhetoleg sikerül kiküszöbölni a hibát.
Tegnap megkaptam kolleganőmtől az Állítsátok meg Terézanyut. Merthogy az írónője szobatársa volt, van valahol róla is szó. Magyar Bridget Jones, nem is titkolja. De azért irigylem, az én kis életem eléggé szánandó az övihez képest. És persze ott van a többi blogos is, akik vagy okosak, vagy szépek vagy szörnyen fiatalok, fő problémájuk az érettségi és hogy a 36os ruhákba nem férnek bele. Hehhe…
Ma kivételesen teljesen korán értem be, irodában még nincs kollega. Meleg lesz. De már hétfőn meg tegnap is voltak panaszok, hogy túl hideg van. Idegesít azért a dolog, mert 2 hete, amikor meg rohadt meleg volt nem lehetett megmaradni a falakon belül. De senkinek semmi nem jó és többszázembernek nem lehet a kedvére tenni. Na és persze mindenki itt fog majd mindenféle betegségeket kapni, mert légkondiba kell ülnie és nem csukhatja be az iroda ajtaját.
Köcsög kolleganő, amikor ki lett emelve közülünk, a közös irodából és megkapta átmenetileg a főnénién kívüli egyetlen külön irodát(elvileg amíg a gyesrol visszajövo SZS helyett ellátta az ő munkáját is, és eleinte még nem is költözött fel az emeltere, hanem itt volt mellettünk, de aztán a sok papírmunka miatt egyre több időt töltött fenn, aztán már a telefont is felirányította, amin rajta kívül még 2 db kollega osztozott), teljesen beleélte magát és zárogatta az ajtaját, még akkor is amikor az ajtajától 3 egész méterre lévő mosdóba látogatott. Persze amikor SZS gyermekei elől a munkába menekült, már közölte vele, hogy “Nem tudom hova kerülsz majd, mert ez az én irodám”. Főnéni meg mondta neki, hogy ne zárja az irodát. Aztán állandóan nyitva tartotta az ajtaját és arra fogta, hogy a télen megfázott, hogy nem csukhajta be az ajtót. Partizánakcióba is kezdett, mint a gondnokságtól megtudtuk, az iránt érdeklődött, hogyan lehetne üvegajtót szereltetni az irodájára.
Persze nem lehet:)
De a januári egy hónapos betegségét is annak tulajdonította, hogy nyitott ajtó mellett kell dolgoznia és rányomul télen nyáron a derekára, az orrára a hátára, a lábára, a fülére stb. a jéghideg levegő.
Annyira kicsiny az agya, hogy nem értette meg, nem az a gond, hogy becsukja, hanem hogy BEZÁRJA azt a szerencsétlen ajtót és főnéni helyettesi pozíciójából kifolyólag teli van az irodája fontos dokumentumokkal, amikhez azért legalább a főnökének hozzá kell férnie.
Blah.

Nah eljött az idő, a mai hosszúsápítozást befejezem, és megyek dolgozni.

Ma elmentem tornászni reggel és megint nem bántam meg. Pedig gondoltam rá, hogy úgy csinálok mintha, azaz felkelek, összepakolok, elindulok, de csak bejövök a munkahelyemre… és le se bukok, mert itt nem tudják, hogy tornásznom kellett volna, kedves meg nem tudja meg, hogy nem mentem el.
Aztán megtettem.
Huhh na rohannom kell, mert túróm van.

Rájöttem, ha editálom a blogot sorkizárt lesz. Kul. Illetve le lehet vele bukni, hogy mit tettem hozzá az elmúlt napokhoz.

Aztán még a múlt héten ott volt a homepédzs projekt. Kivételesen SZS látva, hogy mennyit dolgozom, kevésbé cseszerintgetett. Bezzeg V még mindig nem tud átadni úgy egy oldalt, hogy ne kelljen utána menni és javítgatni. Megteszem. Bár most pénteken kénytelen volt bennmaradni és megvárni, amíg én végeztem a magam dolgával és csak utána feltenni az ő oldalait, amelyekben vagy hiba van, vagy pedig egyszerűen nem működnek. Vasárnapra én kész lettem, fel lett lőve a HP. Kijavítottam V cuccát úgy, hogy a nyitólap ne úgy kezdodjön, hogy Error on page.

ma még kicsit fejetlenség van, de nem sok nagy hiba. Túléltük a D Date-t.