Tiszavasváriban van ugye kutya, meg macska. Háziállatként tartva. A cica az utóbbi évek legjobbja (legalábbis amióta én odajárok). Ugyan Benji névre hallgat, ami eléggé nem illik hozzá, de azért jó fej. Vörös és ha kandúrozni jár akkor sovány, télen meg mindig meghízik rendesen és úgy néz ki, mint Garfield. Íme (bár ez előnyös fotó, nem látszik a hatalmas hátsója):
Még emlékszem, amikor teszvesz néniék elhozták onnan, ahova tejért járnak. Mivel majdnem mindig elmegyünk a porta mellett, s olyankor mindig beszélünk róluk, meg hogy ismét lesznek kiscicák és a macskákat mindig el tudják ajándékozni, sose kellett amúgy megszabadulni tőlük. Mivel beszéltünk róla, hogy ha majd elköltözünk kertes házba, ott lesznek egerek és kell nekünk is házimacska, akit nem bent fogunk tartani és kényeztetni, hanem igenis úgy, mint ahogy azt a nagyszülők teszik: nem mehet be a macska a házba, mert neki kint van dolga, kap enni-inni, simogatást, néha játékot, fedelet a feje fölé, cserében egér se szokott lenni a lakóterületen. Úgyhogy mondtam teszvesz néninek, hogy ha majd eljön az ideje, nyújtsa be az ismerősnél az igényünket mert tőlük szívesen vinnék macskát: ők eleve jól bánnak vele, nem túl kicsin adják tovább és eddig még senki se panaszkodott az onnan kapott állatra.
Az ember persze kinevetett, hogy már macskát tervezek, mikor még sehol sincs a házunk, de mondtam, hogy ha már ő 4-5 éve tervezi, hogy hol és hogyan fogunk lakni, akkor had kalkuláljam be én is a cicát már most. Mert ha várólista van, akkor igenis fontos.