Jelenlegi fűtési stratégia, hogy napközben mindegyik szobát a légkondik fűtik. A szobákban 2.5kW-osok vannak, azok mindegyik fix befúvásra, és csendes üzemre vannak állítva. Zömmel csendes üzemben is mennek, de néha felpörgeti őket az elektronika. A nappaliban egy 3.5kW-os van, az viszont normál üzemben, meg swingelős lapátolással tolja. Mindegyik készülék 21 fokra van állítva. Estére, mivel jó csend van és azt szeretjük is, a szobákban lekapcsoljuk a beltérieket, csak a nappalis marad. A régi glamox fűtőpanelek 21 fokra vannak állítva (habár ez szerintem 19-t jelent a gyakorlatban), azaz este néha picit bekapcsolnak hőtartás végett (6kor volt hogy láttam hogy kb 3-4 secig fűtött, ami kb a semmit jelenti). Jelenleg a gyerekszobában a panel elé van tolva a szekrény, ezért azt kikapcsoltam. Na és itt jön, hogy ez a szoba fűtés nélkül reggelre, ezekben a -6 fokos hajnalokban is kb 18 fokra hül csak le. Mert ugye a felső szint alulról melegítve van. A falakon meg alig van hőveszteség, tetőn még kisebb, az ablakokon keresztül hül csak egy kicsit. Ha alszik a szobában 2 ember, akkor az 19-20 fokig hül csak le, a 2 ember “hővesztesége” szépen hőntartja a szobát. Ez így csendes, és kényelmes fűtést eredményez 🙂
Ami nagyon érződik a tavalyi évhez képest, hogy a padló nem hideg. Se az alsó szinten, se a felsőn. Hétvégén meg a szép napos időben a szoláris nyereség is szépen fűtött. Egész jó lett 🙂

Eljött az 1 év (jó, már eltelt vagy 2 hónap azóta), úgyhogy az első alomkupac komposztot át kellett pakolnom, és megnyitni az új kupacot. Nagyon szép volt a kupac, és az alja az már tiszta erdőtalaj:

És pár téli kép kitartó TAG olvasónknak, meg egy naplementés ház kép is, amin látszik a zsalúziának a falra szerelt gerendák: