Még januárban figyelmeztettek az előző összeröffenés alkalmával, hogy lesz majd a tavasszal is egy, ugyanis meg kell beszélni, hogy pályázzunk e homlokzatfelújításra. Na pár hete jött a papír, hogy lesz 21-én. Tudtam, hogy ott kell lennem, részben mert ugye megválasztattam magam számvizsgáló bizottsági tagnak és még az ég világon semmit se tettem ezen minőségemben. Részben mert tulajdonos vagyok. De gondoltam, okulva a múltkoriból, ismét csak enm fogom elkapkodni a dolgot, később megyek és mivel úgyis folyik az orrom nem lesz nehéz beláttattni a többiekkel, hogy nekem vissza kell mennem a lakásomba citromos teát szürcsölni. Fél hatos kezdés után negyed órával leóvakodtam az előtérbe. Ott persze arról volt szó, hogy valamelyik szomszéd rosszul viselkedik. Na, gondoltam a két napirendi pont még javában hátra lehet. Miután letárgyalták, hogy büdös szomszéddal nem lehet mit csinálni, a szomszéd ház kőfala tényleg romos, majd írunk az ottani házfelügyelőnek, közös képviselőnk összegezte az elhangzottakat és kész, vége volt. Meg voltam döbbenve. Hat óra előtt öt perccel be is fejeződött az egész. Nem töltöttem csak 10 percet a lakógyűlésben és még felelősségre se vontak azért, hogy szalmaszálat se tettem keresztbe a bizottságban. Gyorsan még szóltam a közösnek, hogy szeretnék végre kódot a bejárati ajtóhoz, aztán mehettem vissza az ágyikómba a teámhoz és Cole Porterhez.

Nost itt vagyok talpig takonyban. Rendesen megfáztam. Hogyan, mitől még kétséges de biztos hogy nem segített a tegnapi eső se meg a lehülés. Délután otthon jól felöltözve teát kortyolgattam, estére meg neocitrán és forraltbor kísért ágyba. Azt hiszem elmarad a ma délutáni gyereknézés A-nál, megyek haza majd vissza a meleg ágyikóba most pedig folytatom a felhalmozott teakészleteim apasztását.

Kul, egy manusz április 1-én megvette a pápa domain nevét. Két hete. Benedict XVI.com. A Wirednek nyilatkozott is, hogyan és miért csinálta. Leleményesség ember a neved 😀

Ma Főnéni extraballábbal kelt fel, nagyon ideges, mindent egyszerre akar, ezért aztán egy csomó hibát persze elkövet, kiesik kezéből papír, rosszat fog meg és még jobban tüzeli magát. Viszont megtanultam kezelni a dolgot. Nem kapkodtam, visszafogtam magam, mindenre tudtam a választ, előbb nyújtottam neki a papírt amit keresett mint megtalálta volna. Szóval én voltam a megtestesült nyugalom szobra. Ezzel el is értem azt, hogy bocsánatot kért tőlem, mert rossz a kedve, sok a dolga és ilyen kor nem megy neki semmi. Ezt eddig még nem csinálta. Nagyon menő vagyok. Tegnap is nagy kérdésben ugyanarra a következtetésre jutottam mint ő, megoldást találtunk egy problémára, úgyhogy kezdek belejönni a dologba. A kollegák meg sütiket hordanak nekem.

Tegnap ugyebár itt siránkoztam, hogy senki vagyok, nulla még a CM-mel se spammolnak. Nem is írok róla. Aztán végülis akaratlanul írtam. Ma meg nézem a régi emilcímemet, a hotmaileset, hát ott a levél ami részben követőkre részben meg felháborodásra adott okot. Nem hiába az MSN is úgy ítélte, spam ezért aztán, ahogy azt az MS szokta, a felhasználó kérdezése nélkül rendesen bele is pakolta a Bulk mail folderbe.

Egyrészt senki vagyok, nem kaptam levelet, de a szavam és bannerem se érnek szart se. Másrészt nem követjük a népet. Harmadrészt nincs is herkentyűm és bár néha elkap a vágy, ez mindig vágy marad. Évek óta nem tettem. Tisztán úgy vagyok vele, mint a futással meg a növényekkel. Bár ez utóbbiakkal javul a kapcsolatom. A tavalyt túlélők még mindig csak burjánoznak és az újonnan beszerzettek is határozottan jól tartják magukat.

Na szóval mégse vagyok annyira amatőr. A pénztárcámat nem hagytam otthon, csak a hatalmas táskám egy másik cippzározható részlegébe raktam, ahova nem szoktam. Viszont az továbbra is tény, hogy a Kossuth téren szálltam le a Deák helyett.

Egyébként jól indult, csak fenn maradtam a metrón, annyira belemerültem a Marsbéli krónikákba, illetve otthonhagytam a pénztárcámat is. Szerencsére kajajegyem az van, szóval éhen nem fogok halni.

Az Orange díjat az angolok adják ki évente és regény, illetve annak írója kapja. Idén a jelöltek

közt szerepel egy könyv, aminek a címét olvasva és a borítóját látva egyből mindenki Traktoros leánya ugrott be.

Nos igen, az ideggáz használt. Arra jöttem haza, hogy nincsenek hangyák. Kegyetlenség, Lobo a neved.

A múlt héten valamikor elkövettem a bakit, hogy este nem töröltem le magam után a konyhapultot, amikor pár szem cukor mellément miközben a mostanában állandóan betegeskedő* párom esti teáját csináltam. Hát másnap reggel beindult a hangyainvázió. Azóta küzdök velük. Ha már huszonhatszor nem mostam le a pultot domestossal is, akkor 1x se. Minden kaját elpakolok róla. Ennek ellenére még tegnap este is ott szambáztak a mosogató körül a hangyák. Csak rohangásznak fel és alá és a nagy nyüzsgésben kb 1000-szer többnek látszanak, mint amennyien valójában vannak. Tegnap este aztán bevetettem a nehéztüzérséget. Ideggázt. Valami Raid cuccot. De nem tűnik elégnek, úgyhogy hangyacsapda is kell. Felírjuk a bevásárlólistára.

*
A párom meg így kezeli a feszültséget, beteg, fáj többnyire a torka. Igaz, most meg is fázott még ráadásnak, mindenesetre rajtunk a stressz mindig valami testi dologgal párosul. Én fulladozva ébredek álmomból, neki fáj a torka. Amióta Köcsög elment nem is fulladoztam. Még a főnöki feladatoktól se. Most pénteken viszont igen, megint légszomjjal küzdve, hörögve ébredtem alig egy órányi alvást követően. Talán Bejrut miatt, mert azt Főnéni nagyon szervezi.

Tuti, hogy ma mindenkinek az lesz az alaptémája a blogban, hogy fúj milyen nyálas esős borongós nap van, ráadásul hétfő. Nekem igazából tetszik ez, egyrészt sokkal rosszabb lenne dolgozni jönni napsütésben, másrészt meg minden olyan gyönyörű friss zöld lesz, mint mondjuk Angliában. Juszt se játszok Garfield-et, inkább élvezem a napot.

Nos, ma végre beüzemeltük Rozit, úgyhogy most az összes gépünkről lehet internetezni. Jelenleg éppen közösben nyomunk egy HMM pályát, míg egyikünk köre megy a másik netezik. A párom Canon EOS 350D topikokat nézeget, én meg postolok. Szép az élet, netügyileg legalábbis 😀

Biztos azért olvasgatom megint a versecskéit mert közben meg lélektársa Vavyan Fable mesél az Álmok Tengeréről. De ez a mai vers ez nagyon annyira jellemző a helyzetekbe amibe keveredni szoktam:
Valamit elfelejtünk,
elmulasztunk valamit,
elszalasztjuk, vagy elhalasztjuk.
És ez a majdnem-semmi attól fogva
jön, jön, nyomunkban van és egyszer csak
mérettelenné hatalmasodik, mint az éjszaka
csendjében egy padlóreccsenés.

Ezt mozi után írtam, csak éppen megint nem ment a freeweb. Szóval:

A moziban a legrosszabb az XXX 2 ajánlója volt. Mert az elsőt még megnézte az ember Vin Diesel és Prága miatt, de még így is hatalmas kalap kaki volt. Na de ez a második? Hogy néz már ez ki. Tipikusan a nagyobb durranások, hosszabb autósüldözések. Valószínűleg a trailerbeli szerepénél kb. 3 másodperccel többet fog a vásznon lenni Samuel L. Jackson is, aki az egyetlen normális dolognak nézett ki az egészben.
Maga a film egyébként olyan volt, mint vártam: Keanu cool, Tilda Swinton angyali, a forgatókönyvön ugyan lehetett volna még dolgozni, de elégedett vagyok. Ezt vártam. Tényleg egy nagy dohányzásellenes reklámnak is felfogható az egész, mert mi lehet elborzasztóbb mint a véreset köhögő Keanu Reeves és Lucifer?
Hazafelé pedig a nap felé éppen közeledtek szürkés szélű csápjaikkal a felhők míg a messzeségben már lila volt az ég alja és igazi nyári vihar készülődött. Már a folyosóról állva figyeltem a villámok cikázását is és telejesen megzavartodtam, hogy akkor most milyen évszak is van? De az április már csak ilyen.

Szentül elhatároztam, hogy megyek és megnézem ma a Constantine-t. Egyedül, egyrészt mert délutáni előadásra fáj a fogam, másrészt mert volt annyira durva a bemutató, hogy tudom, a párom gyomra nem bírná. Hétvégén úgyis láttuk már együtt Keanu-t mint rossz fiút. Onnan lehet tudni, hogy rossz, ha szakállat visel. Lásd a Sok hűhó semmiért most meg ugye a Rossz álmokat néztük, ahol verte a nejét. Egyébként nem minden filmjében tudnék beleszeretni, még ha jófiút játszik, akkor se. Először a Féktelenülben sikerült meglepnie annyira, hogy tinis rajongás vett erőt rajtam, aztán meg a Mátrixban (az elsőben, persze, csakis), de erősen gyanús nekem ez a Constantine is, hogy ha a film nem is egy nagy durranás, mint hallom, azért Reeves megint cool lesz. A film noiros detektíveket idéző alakját egyenesen rá szabták. Lehet, hogy nem nagy színész, de a brongós, gondokkal küzdő, jóképű, stílusos fickókat nagyon neki találták ki.

Nos, mivel közeledik a szülinapom, nekiálltam a kívánságaim összegyűjtésének. Itt követhetőek lesznek a kívánságok 😀 Tessék nyugodtan választani és meglepni.

Megint új Fable. Nem siettem megvenni, mert ugyanúgy mint mostanában nem volt ugyanaz, mint régen. De hát a gyűjtemény. Meg a fantasy. Ami egyébként határozottan jó. Igaz, a szereplők sablonok, de a sztori megállja a helyét. A stílus nem illik nagyon a műfajhoz, az ő nyomait követő Goldenlane például sokkal jobban alkalmazkodik mégis sikerül könnyednek maradnia. Biztos nem lesznek innen már idézgető sorok, többszöri olvasás, de ez most megint jobban leköt, mint az utolsó 3-4 regénye.

Nah szóval mailboxaimat most éppen Kuncze Gábor spannolja, mivel részt vettem azon a liberális Magyarország szavazáson. Úgyhogy tegnap kaptam elektronikus postát Kuncze Gábor levele címmel, amiben a véleményemre kíváncsiak, hogy szavazzanak-e Szili Katalinra vagy se. Persze a kedvencem az utóirat:

A vélemények könnyebb feldolgozása érdekében kérem válaszában
küldje az “igen” szót, ha úgy véli, az SZDSZ-nek meg kellene szavaznia Szili Katalint. Küldje a “nem” szót, ha azt szeretné, hogy az SZDSZ semmiképpen ne szavazzon meg pártpolitikust. Természetesen véleményének részletesebb
kifejtését is szívesen fogadjuk.

. Főnéninek mint nagy politizálónak vigyorogva meséltem a levelet, mondta, hogy feltétlenül írjam mellé, hogy Boss néni szerint is. Ma persze kaptam egy levelet, hogy A(z) szdsz listára küldött leveled szerkesztői engedélyére vár merthogy a lista moderált. Vazz akkor miért nem csináltak valami külön reply to emilcímet, amire lehet válaszolni ha már a jónép úgy gondolja megmondja a frankót az SZDSZnek?
Na azt hiszem, politikáról ennyit még nem írtam a blogban 😀