Reggel ugyebár jövök lelkesen, hogy a hajnali bloghegesztés milyen klassz eredménnyel járt és felpakkoltam mindent a freewebre. Elküldtem a postot is. Erre mit kell látnom? Hogy a dolog nem működik. Mert nem és nem. Próbálkoztam, javítottam, ellenőrizgettem, hogy IE és Tűzróka alatt is jó legyen. S offline klasszul is mutat minden. Megen fel a freewebre. Megen nem működik. Aztán leesett a tantusz. Ugyan reklámmentes vagyok, de még mindig ott van az a 0-ás frameje a freewebnek. Ami ugyan üres, de mégis bezavarja az én kis elépzeléseimet. Úgyhogy az egész stílusváltási mizéria igazán akkor jön ki a Firefoxos felhasználóknak (ld. az az 1 ember), ha a http://www.freeweb.hu/lobotomia/blog.php címről közelít meg.
Szolgálati közlemény rovatunkat hallották. Köszönöm figyelmüket.

Átállítottam a céges default böngészőmet a Firefoxra. Igen, ez majd tuti kétségbeesésbe kergeti azokat, akik véletlenül leülnek a gépemhez, hogy pl. CDt írjanak, de közben menjen a net is. Sőt a párom megmutatta, hogy lehet stílusokat is váltogatni, mert ez beépített feature a tüzesebbeknél. Úgyhogy azok a kedves olvasóim, akik rajtam kívül Firefoxot, Mozzilla alapú klónt használnak (igen, te egyedül a hátsó sorban), az találkozhat a böngészője bal alsó sarkában ezzel a kis ikonnal, azok bátran kattintsanak rá és kiválaszthatják az előző hányásszínű (c by Bogi) stílust is. Mert az mondjuk világosabb és jobban olvasható. Ha minden jól működik, akkor az explorer felhasználók ebből semmit se vesznek észre (úgy kell nekik). Köszi drágám.

Na be kell vallani, ez az ötlet nekem is megtetszett, mivel azonban sok munkával jár, ezért aztán inkább mások radioblogjait hallgatom. Bár vannak számok, amiket nem találok, ezért megint csak felmerült, hogy talán kéne nekem is valami… De kitartok. S találtam olyan klassz számokat, mint Lisa Ekdahl dalai, meg egy régi nagy kedvenc Desiree Kissing you-ja. Szerelmes kedvemben vagyok. Pedig Tabletet kéne keresni, mert ez az új project (laptop helyett).

Nem mondanám, hogy én vagyok az élet központja. Sőt. Egy csomó minden jóval később jut tudomásomra, vagy ismerkedem meg vele mint mások. Például vagy egy fél évig tökéletesen féltékeny voltam erre a WiWre vagy mire. Persze büszkébb annál, hogy valakinek a küszöbét rágjam egy meghívóért. Úgyhogy elkönyveltem magamnak, hogy fuj, elit nem is kell. Aztán persze meghívtak. S nem is olyan nagy szám. Szóval hiába vagyok pár hónapja tag, nem igazán értem a lényeget, az egyetlen ember akivel levelezni akartam volna azóta keresett meg, hogy rendszeres leállások vannak, nem működik a posta stb. A legjobb sztori persze az volt, hogy leggyorsabban A. férje igazolta vissza, ismer. Pedig mikor utoljára beszéltem vele telefonon, ami kábé két és fél éve volt, még szó se volt válásról, de már nagy volt a széthúzás, s én csupán A. után érdeklődtem, meg volt róla győződve, hogy a “Szia Lobo vagyok, A. van?” kérdésben benne volt minden megvetésem, csupán álcáztam.

Igen, ma újból elmentem a FSZEKbe és könyveket vásároltam. Durva volt a népség, meg kell hagyni. Szinte ölték egymást a politológia hallgatók a különböző Osiris kézikönyvekért.

Nos, amióta (már egy hete szinte) használom a Firefoxot (hülye Malévreklámot egyből tiltotta az Indexen, azóta imádjuk), feltűnt, hogy mennyi honlapnak van kis ikonja, ami megjelenik az address bar-ban. Persze én is akartam. Helyi specialistám (ie. a párom) megtalálta a megoldást az MSDNn nekem. Be is másoltam azt a sort, ahogy kell. Firefoxban gyönyörűen látszik is a kis magamhegesztette icon. Hol nem láccik azonban? az IE6-ban. I rest my case.

Még mindig meglep, ha olyan site-okat találok, mint pl. az MI5 vagy a CIA. S még állást is hirdetnek. Néhányra akár meg is felelnék, persze ha épp állampolgár lennék. Ugyan a Beavatás után nem biztos, hogy komolyan fontolgatnám a dolgot.
Na de könnyedségnek még egy kedves kis link a Kis Hercegről.

Mire beértem, Angyalka kolleganő már teljesen be volt sózva, hogy mehetünk a repülőjegyeinket felvenni. Miután elküldözgettem a cikkemet, mentünk. Felvettük a jegyet. Holnap megkapjuk a napipénzt, meg amit még kértünk. Ma a könyvtárban sikerült azt az utikönyvet beszereznem, amitől tiszta eu konformnak fogom magam érezni. Vagy japánkomformnak, mert ugyanebből a sorozatból, persze a Budapest fajtából mindig van legalább 1 darab a Bazilika előtti pálmafákat fényképező lehelletnyi kamerákkal filmező túristák kezében, zsebében, hóna alatt.

Hiába követtem már el ezt a hibát tavaly ősszel, ma megint sikerült teljesen véletlenül belesétálnom az Osiris kiadó FSZEKben rendezett könyvvásárába. Mivel csak kevés pénz volt nálam (vagyis azt hittem, mert utóbb kiderült, hogy bújt még meg pár ötszázas a pénztárcámban) mindössze 1500 forintot költöttem, de ezen is vettem egy Nyomdaipari enciklopédiát, egy Esti Kornélt meg egy Paul de Man-t. Lehet, hogy még holnap délelőtt is benézek… Mert függő vagyok.

Mint kiderült, CD-re archiválni képeket… még mindig rizikós. Még szerencse, hogy mi egyelőre lusták voltunk és minden kép tavaly óta a vinyón van.

Amikor még gyerek voltam, anyu szombat délre már mindent elrendezett. Elment bevásárolni, piacra ha kellett, mert annak idején szombat reggel 8 után már kenyeret se lehetett kapni, nem is beszélve friss zöldségről. Mi már elkényelmesedtünk. Ha délben megyek vásárolni, még mindig kapok szép pulykacombot, paradicsomot, póréhagymát. Sőt néha vagyok olyan lusta, hogy vasárnap délután intézem a nagy hétvégi bevásárlást. És én még csak Tescóknak, Coráknak stb-nek a közelébe se szagolok ilyenkor. Ezért van aztán, a nagy kényelmeskedés miatt, hogy ha véletlenül ünnep lesz és a szupermarketek ne adj isten fél napra bezárnak, akkor előtte megőrülnek az emberek. Kölcsönkérik a szomszéd Ford Tranzitját és elmennek a Tescoba, Osanba stb, s mindent megvesznek ami akciós legyen az tízdarab lekávros fánk vagy egy kézimixer. Bedugul a város és nincs hely a zsiráfos vagy körtés parkolóban se. S ez nemcsak a fővárosban alakul már így, hanem biza vidéken is. Óh az a civilizáció.

Most kicsit ezzel is netezgetünk, s bizony bár a blogring működik, egész sok blogspotos bloggerkartácsnak elcsesződött ékezetei vannak a Mozillában. Igen, érdemes lenne a sablonba beírni a charsetet. Azért vagyok ám ilyen okos, mert a párom mégiscsak webszerkesztést oktat vagy mi.

Az útlevelem tegnap szerencsésen megérkezett. Az 5 évvel ezelőttiben csupán két bejegyzés volt, egy amerikai vízum és a tavaly nyári angol út. Sajnos annak a három évvel ezelőtti decemberi prágai 3 napnak nem maradt semmi nyoma. Még nem is blogoltam akkor és bár nem volt túl jó a társaság, a környezet és a luxus kárpótolt. Nem vagyok egy külföldrejáró típus, ebből is látszik.
Mindenesetre a május eleji párizsi út előtt igencsak sűrű lesz a program. Szerződök még jövő héten bankkal, biztosítóval, eladóval és ilyenkor kétségbeesetten vásárlási kényszerem is támad, mert úgy érzem, hogy nem lesz majd öltözékem városnézni és konferenciázni is egyben. S ma reggel rádöbbentem, remélem tudom, hogy hova suvasztottam tavaly nyár végén a fürdőruhámat.

Mivel már tavaly egész ősszel a hátterem volt, éppen ideje, hogy végre megnézhessem moziban. Különben is, Van Helsingre edzek. Nos, a filmmel megint az volt a gond, hogy fél órával hosszabb lett, mint kellett volna, s azt is az IMDBs kódlapról vettem észre, hogy Amelie-ként Görög Zita tűnt fel (nincs tévénk átka?:). Jött az Orient expresszel keletről. Az alapsztori oké volt és nagyon impozánsan tudtak a vámpírok máaszkálni fel és alá a volt OMIKK lépcsőn, Beckinsale-nek is jól állt a bőrgönc, viszont talán nem kellett volna előbb látni az Igazából szerelmet, mert Bill Nighyt sajnos így nehezen tudtam hitelesnek értékelni.
De tartoztam ezzel az ördögnek. Az már biztos, hogy Van Helsingnek meglesz az az előnye, hogy mindössze 100 perces.
Jah és a másik veszedelem a Corvin moziban a mellette lévő antikvárium. Tegnap háromdarab Jane Austennel a hónom alatt távoztam.

Nekem most le kell lépnem, mert ez az a délután amit nem lehet ép ésszel kibírni. Először is, süt a nap. Aztán megint megszólalt a nyikorgó madár (múltkor már kalasnyikovot kerestem, mert olyan hangja van, mint egy beolajozatlan hintának és órákig képes “énekelni”). Itt van BabyBee és a barátnője, együtt chatelnek (egyikük ír, a másik beszél). Ejtőernyős pedig hatalmasakat sóhajt, jajong vagy hülyeségeket beszél. Kész eddig ment. Most elhúzom a belemet.

A nagy filmdíjkiosztók elmúltak, de íme itt az évközepi adag, méghozzá az MTV jóvoltából. Stasky és Hutch mint a legjobb páros, na meg a csókjelenet. Viszont Ben Stillernek nem sikerült a legjobb tánckategóriában jelöltetnie magát 2x is, csak a Derült égből Polly miatt van jelen.

Ejtőernyős én már öregszem felkiáltással kikapcsolta H. Endrét, úgyhogy bevonultam a fejhallgatóm alá a másik rádió 1et hallgatni. De máris érdeklődött, hogy ugyan már mit röhögök annyit. Chris Moylest babám. Azt.

Kanizsai unokatestvérem ma reggel kivételesen nem vicceket küldött, bár a BABA LESZ subject még bármit is rejthetett volna, hanem a következő levelet (reggel fél nyolckor ő már dolgozott vazz!):Hali Család!!!
Azt remélem tudjátok, hogy az öcsikémék márciusban egybekeltek.
Tegnap jelentették be a hírt, hogy jön a baba!!!!!!!
Anyuék teljesen odáig vannak, hogy végre lesz
unokájuk.
Azt hiszem a Loboval és a Láthatatlan Unokatesóval együtt ideje lenne belehúzunk nekünk is a témában, mert már le leszünk körözve.
pressure

Az új blogringnek hála szinte mindenki többet és sűrűbben frissít mint valaha. Huhh és mennyien vannak a szomszédok. Nem győzünk olvasni, ismerkedni. Ezért aztán inkább megnéztem a Timeban korunk 100 legbefolyásosabb emberének listáját.

Azt mondják a csillagok, hogy
stresszes napja lesz, de a kimerültségért némileg kárpótolhatják az elért eredmények. Este csak olyasmit csináljon, amihez kedve van!
Akkor ma a kedves nem kap vacsorát. Nincs kedvem főzni 😀