Lezajlott hát Babszem első két és fél hetes nyaralása szülők nélkül. Mit ne mondjak, a gyerek láthatólag élvezte. Szerintem még azt is, hogy naponta minimum 3x összeveszett az Esztikével. Elképesztő volt nézni, hogy mennyire fel tudják magukat húzni apróságokon, úgy hogy a végén egyik, másik esetleg mindkét gyerek bőg. Pedig csak annyi kéne, hogy valamelyikük belátóbb legyen és engedjen. De nincsenek abban az életkorban, hogy ezt megtegyék, úgyhogy néha robbant a bomba.
Pénteken otthonról dolgoztam, hogy ne kelljen utazgatnom mielőtt felveszem a kocsit, bepakolok és elindulok a Balaton irányába. Rájöttem, hogy egész produktív vagyok én és a VPN, mert nincs trécselés, kávészünet, ebédszünet, egyéb nem tárgyhoz tartozó problémák. Délután meg pont elállt az eső, sikerült minden dugót kikerülnöm és fél 6kor már lenn voltam Balatonszerényben.
Nagy örömmel futott elém a gyerek, bár azt hiszem az egy kicsit feszélyezte, hogy közben az egész család figyelte a reakcióját: mit szól anyához. Ami később abban merült ki, hogy egész este rajtam lógott, ölelgetett, mondogatta a sziákat. Megbeszéltük és elfogadta, hogy miután már nagyfiú és két hete nem cicizett, most se fog kapni, amit láthatólag el is fogadott. Úgy aludt el, ahogy a mamáék szoktatták: mese könyvből, aztán fejből, majd betettem a kiságyába és reggelig aludt mint a bunda.
Szombaton egész jó időnk volt, délelőtt gyerekekkel elmentünk a nyalókaboltba (helyi ABC), ahol apu bevásárolt, a fiatalság meg nyalókát kapott és még olyan szerencsénk is volt, hogy 3x váltott a lámpa pirosról fehérre a vasúti átjárónál. Úgyhogy Babszemnek máris jó napja volt. Délután amíg aludt tudtunk napozni, aztán még a Balaton is volt annyira meleg, hogy fürödhettünk. Estefelé pedig mentünk Babszem apja elé. A gyerek nagyon be volt sózva, szerencsére semmit se kellett várnunk, amint odaértünk a megállóhoz a busz is megérkezett (az ember szombaton is dolgozott ugyanis). Este persze tovább tartott az elalvás, mert Babszem teljesen meggrészegült attól, hogy mindkét szülője itt van. Még a cicivel is próbálkozott, de leszereltük. Úgyhogy elmondhatom, 31 hónapos koráig szoptattam a gyereket.
Vasárnap nagybátyáméknál voltunk ebédre hivatalosak, László napot ült a család. Gulyás leves és töki pompos volt a menü. Amitől nagyon tartottunk, hogy a kutyájuk rosszul fog viselkedni és halálra ijesztegeti a gyerekeket, nem jött be. Babszem is megbarátkozott idővel Roxyval, a két nagyobb lány sokat játszott a néhetjuhásszal, egyedül Esztike volt riadt, valahányszor ránézett az eb.
Sajnos a buli közben elkezdett esni az eső ami estig nem állt el, úgyhogy beszorultunk a nyaralóba, de szerencsére egész hamar eljött a lefekvés ideje. Ami megint hosszan tartott, mert Babszem meg volt győződve arról, ha lehunyja a szemét, mi eltűnünk hirtelen. De aztán az apja meggyőzte, hogy csak lefürdünk és megyünk majd vissza a szobába, s mire elkészültünk tényleg aludt is, mint a bunda.
