Május 4. csütörtök

Nem volt éppen nyugodt éjszakánk, ismeretlen helyen első nap ez naív ötlet is lett volna. Ráadául aránylag új volt számunkra az a felállás, hogy közös ágy, közös takaró. Mindenesetre az ember hajnalban felébredt és elhatározta, hogy akkor ő elmegy fotóz napfelkeltét, meg reggeli várost. Csakhogy a nap addigra már felkelt. Úgyhogy visszatért kb 1 óra múlva, visszafeküdt és tovább húztuk a lóbőrt, negyed kilencig, ugyanis előző este a srácnak azt mondtuk inkább fél kilenckor kérjük a reggelit, mint később. Úgyhogy gyorsan összekaptuk magunkat és megettük az English breakfast-et (ami ugye áll ilyen olcsóbb helyeken pirítósból, kolbászból, bacon szalonnából, tükörtojásból és babból). Aztán elindutunk városnézni.
Az idő nagyon kedvezőnek ígérkezett. A hivatalos látnivalók mellett, mint a Royal Pavilion a Lanes meg a móló belefutottunk az új Jubilee Könyvtár pazar üvegépületébe is. Azt hiszem, az angolok imádják ezeket a fajta épületeket, később láttuk Londonban a Temze parton, hogy rengeteg csupa átlátszó irodaépületet húztak fel mostanában. De fényképeztünk pubot, meg vegetáriánus cipőket is.
Az ebédet a tengerparton fogyasztottuk el, ami lássuk be az egyik legjobb dolog Brightonban, már csak ücsörögni is megéri meg nézelődni. Mi is legalább másfél órát töltöttünk a napon, aminek meg is lett másnapra a látszatja. Szép színünk lett. Megszemléltük a Pier kínálatát is, főleg ami az őrült hintákat illeti, amik a szabadesés elvén alapulnak. Már attól kavargott a gyomrom, hogy végignéztük, ahogy fel-le mozognak, forognak az emberek hatalmas távolságokon. Annak ellenére, hogy a mólón mindenhol ki van írva, kérjük ne etessék a sirályokat, azok tömegesen szállnak a környéken.
Még elindultunk a Marina öböl felé is, de ahogy közeledtünk egyre inkább azt láttuk, hogy a kikötőből bevásárlóközpontot csináltak, hát inkább visszafordultunk.
Természetesen nem hagyhattuk ki, hogy fish and chipset együnk, igaz a végén nem a legjobb helyet választottuk ki, viszont a pasi, aki kiszolgált a szemünk előtt hordott ki egy szívinfarktust. De legalábbis erősen markolászta a bal mellkasát, amíg velünk foglalkozott.
Este megnéztünk 2 ingatlanos műsort is a tévében, amelyben angol házaspárok külföldön akartak házat venni. Eléggé furák voltak az elképzeléseik, hogy mégis milyen helyen akarnak és mennyiért. Aki hajlandó volt kompromisszumot kötni, annak sikerült, aki nem, az még mindig keres. Ja meg láttam én is egy Dr. House-t végre.
A poén meg még az volt, hogy bár ígértem, bejelentkezem Jayne-nél, képtelen voltam felhívni. A telefonomban lévő 3 évvel korábban még működő mobil számot nem ismerte fel a szolgáltató. A vonalas számra jól emlékeztem, elvégre vagy tíz éve rengetegszer elmondtam itt-ott amott, de valahogy a körzetszám az nem stimmelt. Hát gondoltam, legrosszabb esetben busszal megyünk ki hozzájuk, hisz ott tesz le szemben velük a Horsham Guilford járat.

Continue Reading

Május 3. szerda

Az egész úgy kezdődött, hogy jó nagyokat vitatkoztunk a Mission Impossible 3-on. Szerintem korrekt akciófilm volt, bár Tom Cruise még mindig szar színész és lassan Rékasi Károly hangja is idegesíteni kezd alapból, ennek ellenére jól szórakoztam, ráadásul még ingyen kólát és pattogatott kukoricát is kaptunk. A párom pedig látványosan végigunatkozta az egészet, minden jelenetben talált hibát és nagy kakinak értékelte az egész filmet. Ezen még másnap, pakolás közben is fel tudott húzni, mert nem értettem miért kell egy szórakoztató akciófilmben a kákán is csomót keresni. Én jól éreztem magam, nem hiszem, hogy még 1x megnézném valaha is, de ennél több szót nem is kell rá vesztegetni.
Mivel nem sikerült lepasszolni Cicáéknak, végül a szomszédba hagytam a kulcsot az Évánál, mielőtt elhúztunk a reptérre, bedobtam a postaládájába, mert pont 3-án estére ígérték a rovarirtást, legalább oda is be tudta a pálcikás embereket engedni. Jó korán kiértünk hát a reptérre (busszal mentünk mert rájöttünk, hogy 1 átszállással megoldható a dolog, ráadásul szinte a házunk előtt áll meg oda-vissza a BKV), s a Ferihegy 1-en olyan sok mindent nem lehet csinálni, viszont így tuti az A beszállási csoportba kerültünk az EasyJetnél, hát volt jó helyünk. Ablaknál a párom ült, akinek ez volt az első repülőútja, én meg éppen olyan állapotban voltam, hogy ha sokáig néztem ki a kis ablakon, szédülni kezdtem. Szóval nem volt közelharc emiatt.
Gatwicken leszállva egész hamar megtaláltuk a vasutat, ráadásul pont 5 perccel a Brightonba tartó szerelvény előtt vettünk jegyet, hát arra se kellett várni. A vonaton jó magyar szokás szerint megettük a szendvicseinket, ezzel mintegy letudva a vacsorát is. Nyolc után értünk Brigthonba, ahol kb 15 perces gyaloglás után megtaláltuk a szállásunkat. Ahogy a nagy könyvben meg volt írva. Egy lakóház 8 szobája van átalakítva BandB-vé, mindegyikbe állítottak be mosdót és zuhanyzót, WC azonban csak közös volt. Mi a másodikon a 6-os szobát kaptuk (szerintem pont az van a képen), innen 1-et kellett felfele menni ha szükségünk volt.
Még aznap este tettünk egy sétát a tengerparton, majd elmentünk bevásárolni a közeli Somerfieldbe, hogy másnapra is legyen szendvicsalapanyag. Mint kis pénzű túristák kiatláltuk, hogy reggelit kapunk a szállásainkon, ebédre viszünk magunkkal szendvicseket, italt, gyümölcsöt, vacsorát pedig eszünk valami olcsóbb vagy gyors étteremben. S ehhez tartottuk is magunkat.

Continue Reading

Bekk

Tegnap este óta csak igyekszem behozni a lemaradásokat. Igaz, a céges leveleimbe nem merek belenézni, olyan 500 körül lehet a spam mennyiség. Ma reggel Ultrahangon kezdtem, 13. hét, a babszemjanka/ó megfelelően fejlett, semmi elváltozást nem láttak rajta. Jól bírta az utazást, néha húzódott a hasam, de kb. ennyire jelezte meglétét. Készült vagy 800 kép az utazás alatt (és ezek már szűrve vannak), íródik a beszámoló is. Talán nem leszek lusta 🙂

Continue Reading

Ámokfutás

Akkor most megkezdem az utolsó pillanatban történő intézkedést, ahogy kell: pénzváltás, fodrász, átalakított farmer átvétele, kontaktlencse átvétele (bankban már voltam és a biztosítást is megkötöttem) aztán meg esti nyeremény mozi.

Continue Reading

Lottó

Nem vagyok rendszeres lottózó, de ha 700milla fölé szokott menni a nyeremény veszek egy 5 heteset, addig biztos elkel a milliárd és legalább nem mondhatom, hogy nem adtam legalább egy esélyt arra, hogy valami nekem is bejöjjön. Pénteken mivel éppen elmentem a lottózó mellett vettem egy szelvényt. Rendszerint random számokkal játszom, többnyire nem is emlékszem, hogy miket tettem meg, most azonban kivételt tettem. A szülinapom közeledvén a saját számaimat játszottam meg, hónap, nap, év aztán maradék kettőnek a dátumot, amit a doki legutóbb mondott a Babszemjanka/ónak. S hármasom lett, ami jelenleg 5562Ft-ot ér.

Continue Reading

Fórumok

Ugyan megnézem mindig a babaszoba-n, hogy is állok éppen az adott héten, babás fórumokat nem olvasgatok. Kaptam kismamakönyvet a védőnőtől (aminek közel a felét a szociális juttatásokkal kapcsolatos tudnivalók teszik ki), a húgom kölcsön adta a Gyermeket várunk című kötetet és megvettem a Kismama magazin 9 hónap című különszámát, amit anno a hugaimnál is láttam, s ugyan még a szülinapomra kértem egy babás Dorling Kingsley könyvet (amiben már fürdetésről, meg gyerekbetegségekről is van szó, a kiadó szokásához híven sok képpel illusztrálva), s úgy döntöttem ennyi szakirodalom nekem elég. Ha még gondjaim, kérdéseim vannak ott a család, az ismerős babások és a doki. Aztán előbb utóbb összefutok hozzám hasonló cipőben járó pocakosokkal is (mostanában jóval több terhes nőt látok, mint korábban). A nagyobb internetes közösségeket ilyen témában inkább kerülöm, ennek több oka is van, részben a rémtörténetek meg az okoskodás, ami ott folyik na és A. nyomán azt is tudom, hogy milyen kíméletlen a harc a szereplők között. Nekem erre nincs szükségem.

Continue Reading

Remember, remember

Az ember azt mondta, őt nem vonzza a V mint vérbosszú, hát az esővel dacolva fogtam magam és elmentem megnézni. S nem csalódtam, mert bár az eleje nehézkesnek tűnt, ahogy bonyolódtak, meg simultak ki a szálak, úgy tűnt sikerült végre megtalálnia a tempót minden érdekeltnek. Mintha a rendezőtől kezdve az utolsó statiszáig végre magukra találtak volna és belerázódtak a szerepbe, a feladatokba, a látványba és bár azt hittem több lesz a látványos Mátrixra emlékeztető harc, ez a rész sikeresen vissza lett fogva. Nem ismerem ugyan az eredeti graphic novel-t, de meg kell hagyni, hogy a Sin city mellett még anno a From Hell is nagy hatással volt rám (szintén ugye a V-t eredetileg jegyző Alan Moore rajztáblájáról), azért a V for Vendettának is sikerült belopnia magát a szívembe.
Azt pedig, hogy bőgtem a végén a hormonokra fogtam.

Continue Reading

Halkirálynő nevében

Kivételesen nem vártam ki, hogy kedvezménnyel juthassak hozzá a legújabb Vavyan Fable regényhez, amely a kedvenc sorozatom, a Halkirálynő folytatása, immár a 7. kötet (na jó, 8. ha a A Pokol is elnyelit is ide számítjuk). Míg az első részeket szinte kívülről tudtam, annyiszor olvastam őket, addig az utolsóra, A Hold forró jegénre alig emlékszem, csak az maradt meg bennem, hogy nem volt egy nagy eresztés, s bizony megijedtem, mikor megtudtam, hogy íródik a folytatás. Mert az utóbbi években volt csalódás, felháborodás, idegenkedés, értetlenkedés amivel sikerült körbevennem a megjelenő Fable regényeket. Bár az utolsó pár kötet már ismét jobban sikerült. Mindenesetre már rég nem rohantam boltba megvenni a legújabb mesét, éjszakán át olvasni. Most azonban ráment a szombatom arra, hogy kiolvastam az Apád, anyád ide lőjön!t, s meg kell mondanom, kellemesen csalódtam.

Continue Reading

Lehetetlen küldetés

Rádiókba betelefonálni. Mindig foglalt. Kivéve, ha mondjuk szombat hajnali fél 8-kor már fent vagy és valami piti kérdésre kell válaszolni ahhoz, hogy Mission Impossible III jegyeket nyerjél. Úgyhogy kedden este, mielőtt még elutaznánk megnézhetjük, hogyan győzi le Tom Cruise az Oscar díjas Philip Seymour Hoffmant, aki Simon Peggel karöltve (Shaun, a vöröshajú zombivadász) lenyúlja majd a jeleneteket. Megfigyelés: reggeli hangom elég búgósra tud sikerülni rádióban.

Continue Reading

Szagok

Az egyik legsúlyosabb dolog ebben az egészben, a feltupírozott orrom. Olyan szagokat vagyok képes messziről és erőteljesen megérezni, amiknek létezéséről eddig nem is tudtam. Természetesen ezek nem a kellemes kategóriába tartoznak. Sőt. Semmi reggeli rosszullét, de ezek az ingerek azért néha meglifteztetik a gyomromat. Mit mondott erre a párom, akinek persze már alapból vadászkutyát megsemmisítő szimata van, hogy na legalább megértem, miért nem jó, ha az embernek kiváló a szaglása. Azért arról nem tud meggyőzni, hogy a hosszú és sűrű szempilla is hátrány, mert sokkal több keveredik irritálón az ember szemébe. Remélem a gyerek ezt a vonását majd tőle örökli, s nem az én szerencsétlen rövid párszálamat.

Continue Reading

Fogalás part 2

Azért még volt egy kör izgalom, ugyanis a bankkártyáimról nem bírták levenni a pénzt a hotelben. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy ez miként lehetséges, mert már vásároltam külföldről online (ld. Complete Calvin and Hobbes), mire azt mondták, hogy na az volt valami kivétel, mert egyébként nem jogosult ilyenre a kártyám, szóval a hiba ott történt. Kaptam mindenféle ajánlatot, mit érdemes akkor beszerezni, csakhogy ezzel még mindig nem lett rendezve a brightoni szállásom. De szerencsére van nekem olyan barátnőm, hogy A. aki nagyon felkészült ilyen szempontból (e-bay guru is, onnan szerzi a gyerekruhákat, nagyon csiniket), és megmentette a haza becsületét. Örök hála. Úgyhogy megvan a szállás. Kő lehengeredeik. Megyek ebédelek, mert erre enni kell.

Continue Reading

Csernobil

Hihetetlen, hogy már 20 éve volt, s az is igaz, hogy tényleg egy korszak határa. Olvastam a kérdést, hogy Hol voltál Csernobil napján? gondoltam megválaszolom, itt.

Vidéki lévén mégis Pest környékén voltunk. A mamának volt egy kis faháza Budakeszin, Makkosmárián és ott töltöttük a hétvégét. Aztán amikor hazaértünk, s meghallottuk a híreket, anyuék egy darabig sopánkodtak azon, hogy ha a fenekünkön maradunk Kanizsán, akkor még kevésbé lettünk volna kitéve a sugárzásnak, mint így, hogy közelebb voltunk és kint a szabadban. De ez azért csak para maradt.

Continue Reading

Fogalás

Sikerült magamra hozni a frászt. Jayne-től kaptam levelet, hogy akkor jövő pénteken várnak és kérdezte, mégis hol szállunk meg Brightonban. Gyorsan, mondom megnézem, hogy hol is. Erre kiderült, hogy bizony a hotel, amit foglaltam igazából a várostól vagy 5 km-re van, mert persze én naív csak az árat néztem. Úgyhogy gyorsan lemondani, másik után nézni, így pont 1 héttel érkezés előtt. Végül sikerült találni egy kisebb és olcsóbb szobát viszont a városközponthoz jóval közelebb. Úgyhogy tanulság: mindig mindent el kell olvasni, nem csak azt nézni, hogy de jó olcsó helyet találtam.

Continue Reading

MTV Mozi díjak

Mindig ez az utolsó, vagy éppen az első a díjak közt. Ahogy elnézem, kicsit alakítgattak a kategóriákon, nincs külön férfi meg női színész, egybe van jelölve Steve Carell, Reese Witherspoon meg hasonlók. Na meg populizmus 1000rel, hisz 1etlen Oscar-ra jelölt alkotás sincs a legjobb film kategóriában, ahol olyanok közül lehet választani, mint a 40 éves szűz, Batman Kezdődik, King Kong, Sin City és a Wedding crashers.

Continue Reading

Helyzetjelentés

Mostanában keveset írok, megfigyeltem. Ráadásul nem is olyan érdekeseket, hogy jó kis keresőszavaim legyenek. De most még az olvasás is lassan ment, a betegséges hetemhez képest most 1 hét alatt rágtam át magam egy könyvön. Szerintem most se lesz gyorsabb. De azért a hét legalább izgalmasan sűrűnek ígérkezik, meg a jövő hét eleje is, amíg fel nem ülünk a repülőre, aztán huss. Addigra be kell szereznem 1 pár kontaktlencsét, egy kényelmes nadrágot, fodrászhoz is el kell mennem, na meg a 12. heti UH jön. Egyébként jól vagyok. A néha rámtörő farkaséhséget leszámítva, bár már tudom, mikor szokott bekövetkezni. Délelőtt 10 körül, meg délután 4 magasságában. Úgyhogy szépen megfogadtam az összes kismama könyv, újság, honlap tanácsát, többször keveset eszek. A kiránduláson kívül vasárnap egyébként dolgoztam, hazafele a Liberálisok Háza mellett vitt utam, szimpatikus volt a tömeg. Nekünk nem volt 2. forduló, mert Kőbánya annak rendje és módja szerint első körben bepirosodott. Viszont láttunk jó filmeket a 7végén. Végre a Betty nővért is megnéztük, ahol minden szereplő valami csúcs volt, de tényleg Renee vitte a prímet.

Continue Reading

Folyomány

Kicsit megnyugodtam, meg voltam repiebéden, nagyon finomakat ettem (a finom italokat persze ki kellett hagyni), jókat beszélgettem, még a német tudásomat is felfrissíthettem. Azaz tök jól megértettem amiről szó volt, nem vettem igénybe a felajánlott angol tolmácsot, ráadásul ebéd közben simán úgy társalogtunk, hogy a németre én angolul válaszoltam.
Aztán persze utánanéztem még annak is, hogy mennyibe kerülne átrakatni a jegyeket mondjuk 2 nappal későbbre, a fapadosoknál is közel 45 ezer lenne fejenként, pedig a kettőnk jegyéért nem fizettem annyit anno. Szóval megmondtam Tikkának, hogy végleg felejtsen el. Főnéni meg felhívta a figyelmemet, hogy figyeljek rá oda a jövő héten, ne engedjem el semmiképp. Most még az utolsókat simítjuk Boss nénivel. Na meg most írásban rögzítettem, hogy május végén megyünk konferenciázni, nehogy abból is gond legyen.

Continue Reading

Grrr

Valamikor januárban foglaltuk le a repülőjegyeket ki Angliába, onnantól kezdve mondogatom mindenkinek, hogy szabin leszek. Közben Főnéni is beszervezett egy utazást magának, így derült ki, hogy május 1ső hetében egyikünk se lesz itt. Vagyis 3 napot, mert 2-án még itt vagyok. Aztán alig két hete kiderült, hogy Tikka is ekkor utazna, vagyis ő május 1-3 között, 4-én hajnalban érne vissza. Szóval a gyárnak egy napot kéne kihúznia a három felsőbb fezetőnk nélkül. Csakhogy ma Tikka bejött és elmondta, milyen komoly gondjai vannak a szállással, meg a repülővel, máskor menne stb., így is sokba került neki, mert átverték stb. Lényeg, hogy május első hetében nem lenne itt. Kéri, változtassak én. Mondtam, nem vagyok hajlandó. Főnéni is mellettem van, hogy mi voltunk ketten akik előre gondoskodtunk magunkról, Tikka ránkszervezett.
Egyébként is úgy érzem, én mindig korrekt voltam, szóltam előre, sose csináltam másoknak kényelmetlenséget, miközben Tikka rendszeresen utolsó pillanatokban változtat szabadságos tervein. Hát nem vagyok hajlandó. Makacs vagyok és kész. Különben is a pénzem bánná, ami ugyan tudom, hogy neki is, de kicsit had legyek már részrehajló magamhoz.

Continue Reading