Tegnap tettem még egy kísérletet, hátha a felújított svédeknél új ráuk is vannak, főleg ami a szalmadíszeket és piros gömböket illeti. Tavalyi készlet feltupírozása címén. De még nem teljesen van készen az Őrs vezér téri áruház, ráadásul a karácsonyi vásárjukat már lerabolták. Szóval a dolog nem volt éppen szerencsés.
Feladtam hát.

Sikerült tegnap este a csokis keksz. Kedvesem is evett belőle és közölte, tényleg jobb lett mint a tavalyi. Az egyetlen gond, hogy óriási darabok sikerültek. Ez az a fajta dolog, amit betesz az ember, keveset egy tálcára és tíz perc alatt 3-4xeresére nő. Lefolyik a tácáról.
De a helyi bulira jó lesz, nem félek hogy marad belőle.

Nah, Jayne nem változott semmit, válaszolt, közölte, hogy nem írja meg amiről levélben szó vanés otthon vár rám, majd elolvasom, ha kézbe kapom.
Most eztet hogy fogom kibírni?

Teljesen elégedett lehetek magammal, mert tegnap megírtam a képeslapjaimat (néhány címet csak itt tudtam befejezni, merhogy csak az emilprogramomban voltak benn a helyes adatok), ma fel is adom őket, kihasználva, hogy céges postásra bízom, így nekem nem kell sorbaállnom sehol.Holnap pedig, ha nem felejtem el, feladom az elektronikus képeslapokat is. Aztán moshatom kezeimet.
Kitaláltam azt is, hogy otthoni barátnőm gyerekeinek közöben veszek valami társasjátékot, ez még ma délután vár rám. Reménykedem, hogy a havazás miatt a bevásárlók otthon maradnak, én meg mint nagy tömegközlekedő (csak metró és villamos) lezavarom a dolgokat sitty sutty. Aztán megyek haza sütögetni.
Csütörtökön lesz karácsonyozás itt benn (nem kell nagy bulira gondolni, sosincs az, csak kis iszogatás beszélgetés max 1 óra ) és csokis kekszet akarok csinálni (azt a fajtát, ami ugye, egy évig is eláll:D, szóval ha nem fogy el itt, ami kétséges, még egy darabig lehet eszegetni)

Wow, biztos rengetegen fognak rá panaszkodni, de nekem komolyan szép volt ez a mai munkába indulás. A könryéken minden hófehér volt, csak a reggeli sétáltatók kutyak és gazdák nyomai maradtak a hóban. Sűrű pelyhek (ernyőmet nem találtam, sapkám meg nincs, kéne egyet venni). Mint egy mesebeli decemberr.
Szerencsére a közlekedésben – éljen a metró! – nem volt fennakadás. Ezért is akarjuk a jelnlegi lakást megvenni, mert már belaktuk, csendes helyen van, mégis metróval bárhova gyorsan el lehet jutni. Ha mése, akkor is valami hasonló kéne, mindenképp zárt pályás tömegközlekedési útvonal közelébe kell fedél.
Gondolom a negatív csúcsot és reggeli utazási beszámolót szokás szerint megint Conf fogja szállítani.

Persze elolvasgatom, meg tudom, meg felmérem és el is határozom hogy megteszem, hogy mikor kell elkezdeni a bevásárlást, az ajándékcsomagolást, főzést stb. De sose sikerül.
A héten ugye a bevásárlásokat akartam elintézni. Szerencsém van, mert közvetlen családomban már kitaláltuk ki mit kap, hol vesszük meg és kinek mi a feladata. Ez teljesítve (mivel idén nem én vagyok a felelős, igazából csak a könyvekért, azokat meg gyorsan elintézem).
A.val piacozni akartunk szerdán persze miért ne akkor legyen megint bezárva valamiért a Józsefvárosi Piac. Így a szemben lévő hangárokban mászkáltunk csak. Kitaláltam azonban végre, hogy mit veszek a páromnak, de megszerezni még nem sikerült a dolgot.

A legjobb ajándék, amire rábukkantam, az pont az, amit A. fog kapni. Benéztem a körúti Mackógyárba, csak kíváncsiságból, hogy a kisfiának esetleg veszek egy macit, erre kiderült, hogy nemcsak kész játékokat lehet venni, de csinálj macit magadnak csomagot is. Azaz minden anyagot, meg szabásmintát leírást egy csomagban és csinálhatsz belőle saját medvét. Gratuláltam is magamnak, mint kreatív ajándékozónak.

Ezért csütörtökön teljesen fel voltam buzdulva a sikeres ajándékvásárláson, lelkesedésből aztán otthon kipróbáltam az új muffin sütőmet, sikerült jó muffinokat sütni, még a Kedves is evett, sőt ízlett is neki, valamint csináltam színes képeket meg képkereteket a kisbabák (Dóri és A. Mackója) gyerekszobáiba.

Tiszta izgatott lettem, beszéltem az otthoniakkal és a hugom mondta, hogy levelet kaptam Angliából. Kértem hogy bontsák ki, mer ezek sose írják rá a feladót a borítékra.
Kiderült, hogy Jayne írt, hogy mit, azt a család nem olvasta el, de megadta az új emiljét úgyhogy gyorsan írtam is neki. Úgyis Suematra miatt egy csomószor álmodtam velük, gondoltam rájuk, idéztem fel az ottani emlékeimet. Teljesen hepi vagyok, mindjárt elmúlt a fejfájásom is 😀
Kíváncsi vagyok, hogy írnak e, meg hogy mit, hogy vannak. Mekkorák a gyerekek stb.

Mindig elfog ilyenkor az érzés, hogy észrevétlen vagyok, mert most például nem vették észre a kollegák, hogy csináltattam új szemüveget. De nem szokták azt se észrevenni, ha éppen befestetem a hajam.
Ha fodrásznál járok, akkor SZStül a legtöbb amit megkapok, hogy lám, elütött a fűnyíró. De persze ő soha senkit nem dícsér meg semmiért… csak mond valami hasonlóan kétes bókot.
igaz, a hajvágás nagyobb cucc, a hajfestés meg nem túl feltűnő a neonfényben.

A karácsonyi bevásárlások alatt, rengeteg könyvesboltban, antikváriumban jártam, mindig jóval több időt tudok ott eltölteni, mint bárhol máshol.
Elkerülhetetlen volt, hogy ne találkozzak a BB kötettel. De az hagyján, tegnap VV könyvet is láttam. Ez utóbbi keményfedeles, van borítója, szóval igyekszik igényesebbnek kinézni mint az ellenfele. Belelapozva azonban kiderül, hogy mindez csak álca. Az utolsó lapok színes képek a villalakók életéből. Minőségük színes fénymásolat, a rosszabb fajtából. Mintha valami rossz színes nyomtatóval lettek volna készítve, aztán egy még rosszabb fénymásolóval sokszorosítva.
Nem éppen ajándéknak való. Ráadásul abszolút úgy tűnik, hogy most már nemcsak a tv2 de az RTL se tud újat kitalálni, mindig a másikat majmolják valahol. Elkezdi az egyik, egy-két hét múlva a másiknak is van ugyanolyan terméke, műsora stb.
Ahhoz képest, hogy mennyire nem nézek tévét, egész sokat foglalkozom vele. Ez akkor most ellentmondás?

Valamikor az év elején hatalmas felmérés készült egyik részlegünkről (ami igazából egyetlen kolleganőt jelent, akit rendszerint kisegítenek emberek), hogy kiderüljön, miért is van ott szükség az előírtnál több emberre, s bár nagyon fejvesztettnek tűnik az egész, föleg mert Beke egyébként is a fellegek közt jár, s az észjárását senki nem bírja követni. Mégis meglepő eredmények jöttek ki. Hárman dolgoztak az ügyön, számolták az adatlapokat, Beke különös fájlolásában próbáltak rendet vágni stb. Az eredmény egy jelentés lett. Amit Köcsög, Boss néni bíztatására nekiállt hogy cikket is írjon belőle, amit elküldött az egyik szakmai lapnak.
Most a decemberi számban jelent meg a cikk. Mint kiderült, anno Köcsög valami két oldalt hozott belőle össze, amit aztán Koko írt át, hogy mégis le lehessen adni. Az adatgyűjtést, számolást Beke, GyéVé és Koko csinálta, Köcsög egy excel táblát meg grafikonokat hozott belőle össze. Szerzőként csakis az ő neve szerepel, valamint a munkatársakat meg se említi a cikkben.
Ígérte, hogy a pénzből, amit kap, majd meghívja őket fagyizni. S miután nyáron kiderült, hogy leközlik a cikkét, meg kellett kapnia az összeget (mindenféle levonások után kb 5-6 ezer forintot), de a többieknek még nem szólt, nem hívta el őket, nem köszönte meg, adott ajándékot stb. GyéVé azt mondta, nem is számít rá, ismerve Köcsögöt.
A beosztottak látják, munkatársak látják, külsősök látják, hogy milyen ember, főnök stb, de a Boss néni nem hajlandó visszafokozni, kirúgni. Még mindig, három év után is azt gondolja, hogy lehet rajta faragni.
Azért mindjárt megyek, elolvasom magam is a cikket, hogy véleményt formálhassak róla.

Hmm megérkezett a havi csemege, hatalmas Két torony cikkel. A HPben a legjobb a végső GYU2 trailer volt a film elején. Mindjárt kedvet is kaptam hozzá, ezért most megnézem az első részt, aztán várhatok januárig a másodikra. Holnap megyek A.-val piacozni, Mackója már mászik. Dóri meg szinte mondatokat mond, ami azért nem semmi, egy 14 hónapostól.

Neil Gaiman blogja

Hétvégén ugye volt szerencsém otthon tévét is nézni. Szombat reggel mikor mentem a vonatomhoz, a metrón láttam nem egy Mailapot, Blikket (etc.) címlapjukon azzal, hogy Ági kiesett a ValóVilágból. Aztán szombat este már reklámozták a hétfői Mónika Showt, ahol bizony Ági und Lorenzó meg az ő kapcsolatuk lesz a téma. De nem ám csak úgy,hogy ez lesz majd, hanem szépen bevágások a showból.
Hohó hol volt itten zsír?

Nos igen, a hétvégén elmentünk otthon moziba. Persze megint nem működtek teljesen simán a dolgok. Mindig kaland a mozizás.
Most éppen nem volt fűtés, s mivel esti órában voltunk, nem is voltak olyan sokan a moziban, tehát nem leheltük igazán be a termet. A hugom az én kabátommal takarózott, amit az orráig felhúzott, s mivel a szemüvege csillogott, néha megkérdeztem tőle, hogy Alszol? mer nem láttam igazán. De nem aludtunk el rajta. Én meg szerencsére két pulcsit vettem magamra így csak az orrom fázott.
Maga a film egyébként jobb volt és kevésbé unalmasabb mint az első. De azért hagyott némi kívánni valót maga után.

Nagybátyám kislánya hívta így tavaly, s mindenáron meg akarta nézni, mer nyakra főre ette a mindenízű cukrokat. De mivel ő még csak idén kezdett iskolába járni, s még megfeküdte volna a gyomrát a film.
Mivel a hugommal mi olvastuk mind a négy regényt, elhatároztuk, megnézzük a filmet. Karácsony. Városunkban pár éve van Multiplex, hát összebeszéltünk hogy a csajok (hugaim, anyu és én Dóri akkor még csak 3 és fél hónapos volt) mozizunk egyet. Esti előadásra mentünk, nem is voltak sokan. Akik nem olvasták a könyvet, azoknak nagyon uncsi volt. Anyut péel nem zavarta a Dolby surround és bealudt (mint Mama Cash )
Most hétvégén úgy tervezzük, megint megyünk, de már csak kettesben azzal a hugommal, aki olvasta is a könyveket. A Népszabadság mai Budapest mellékletében volt hír róla, hogy tegnap délelőttre elővételben csak 6 jegy kelt el a HPre. Pedig mióta hirdették, hogy lehet jegyet venni. De biztos megint a Karácsonyi ünnepek alatt lesz nagyobb a forgalom a mozikban.

Nézegettem a hirdetéseket, hogy karácsonyra milyen jó ajándék az internet. Csillagozva és nagyonapró betűben ott van ám, hogy a hívás díja nincs benne ebbe az axelerós ingyenes akcióban.
De szerintem anyuéknak inkább porszívót veszünk. Mer mit csinálnának az internettel számítógép nélkül? Persze, ha lenne is computerük, két dolgot csinálnának rajta.
1. Admirális
2. Dórika fényképeinek csodálása

Hétvégén otthon születésnap (nagyobbik hugom), névnap (apu) ünneplés. AJándékok megvannak, parfüm és a Sorstalanság. Karácsonykor végre majd én is elolvashatom, addigra talán kivégzi a család vidéki fele. Most már Dóriék is leköltöztek a nagymamáékhoz, s csak valamikor az Újév után jönnek fel Pestre.

Tegnap este elgondolkoztunk ezen a dolgon, és hát egyelőre úgy néz ki, hogyha sikerül mondjuk amerikai netközösségbe bedugni egy kérincsélő lapot, ott tuti akada annyi hülye, hogy amiket 1-2 dolcsit elküldenek, abból aztán a végire még 20,000 is összejöhet. Közben meg kitudja, hogy a csaj tényleg mennyire volt eladósodva és nemcsak egy új kocsit akart e magának venni
Esetleg A.nak fogom ajánlani, mer a mackójának gyesből nem fog tudni szandált venni a nyárra, hogy csináljuk meg és szerezzünk így pénzt, vagy ruhákat. Mert ez még ráadásul értelmes és tiszta kérés.

Ma megint sikerült összefutnom KáZsével, a csoporttárssal, akivel nyár óta már vagy 4x találkoztam. Hmm el is kell küldözgetnem neki az álláshirdetéseket, mondta, hogy ma megint benéz valami internetkávézóba vagy könyvtárba és emilezget.

Igazi Szőkenő, megáll az agyam, és segítettek nei, bezzeg a mosómedvék…