Szombaton ügyeletes voltam, bejöttek értem a fiúk és Babszemnek ki kellett mindent próbálnia. Még nem láttam, a pénteki képek hogy sikerültek a bölcsődében, de remélem nem mindegyiken így vigyorgott amikor észreveszi, hogy fotózzák:

Tavaly kicsit csalódott voltam, amikor az egyik szülőin kiderült, hogy Babszem kimaradt a bölcsis fotózásból. De akkor ott volt egy anyuka, akinek már másfél éve mindig akkor volt beteg a fia amikor fotós jött, szóval úgy tűnt, hogy nem lesz nekünk hivatalos képünk a bölcsődés évekről. Ezért aztán nem is éltem bele magam a dologba, amikor hétfőn mondta a gondozónőnk, hgoy pénteken fotózás lesz, hozzunkmajd valami szép ruhát a csemetének, tegyük be a szekrényébe és majd jól lefotózzák.

De aztán a héten semmi gond nem volt, Babszemet reggel vittük hát a bölcsődébe én meg jót filózhattam azon, hogy mi is legyen a szebb ruha, amit felvesz. Az ember persze azt mondta, teljesen felesleges, jó abban a pólóban meg melegítőben amiben egész nap szokott lenni, de én mondtam, hogy persze az összes többi gyerek ki lesz rittyentve nem maradhatunk le. Mire megkaptam a választ, hogy ez is csak azért van, mert minden más anyuka úgy gondolkozik mint én. Csakhogy láttam ám, hogy a kislányok szekrényében micsoda csilli-villi göncök voltak. Volt aki külön még egy plusz cipőt is hozott, hogy passzoljon a toaletthez. Úgyhogy egy inget és farmert betettem hát Babszem szekrényébe.

Sajnos délután pont még 3 anyukával együtt értem oda, úgyhogy csak annyit mondott a gondozónő, hogy minden rendben volt, jól viselték a gyerekek a fotózást. Babszem szerint Rorinak hívták a fotóst, de gyanítom, hogy csak azért mondta, mert tegnap kétszer is megnézte a Roary a versenyautó egyik részét a youtube-on (lehet, hogy Thomas kicsit háttérbe fog szorulni?:)

Hétfőn megmérték Babszemet a bölcsiben, 103 cm, ma megnéztem a többi gyerek értékét is, egyelőre ő a legmagasabb. Kilóra viszont továbbra is maradt 15, azaz nyár eleje óta kisebb-nagyobb ingadozásokkal tartja a súlyát. 98-104-es, 3-4 évesre való ruha kell neki és legutóbb annyit sikerült elérnem vele a Deichmannban, hogy rátette a lábát a célszerszámra és megtudtam, 26-os.

Csütörtök esti vacsora után péntek reggel felmerült a gyanú, hogy anyósjelölt megkísérelt megmérgezni minket. Babszem ugyanis egész mást evett (tükörtojást krumplival) mint mi (párolt zöldséges csirkemell salátával), s rajta kívül mindannyiunk a gyomorrontás különböző tüneteit produkáltuk reggel. Mivel nekem amúgy extra strapabíró a gyomrom (sose bírtam hányásos-fosós vírust elkapni és kihordani, -5kgval könnyebbnek lenni), én már kora délután éhes voltam. Anyósjelölt estére jött rendbe, a páromnál azonban még láz is befigyelt a rossz gyomor és étvágytalanság mellé.
Azért elindultunk délután Tiszavasváriba, s még az ember is annyira jobban lett, hogy nem nekem kellett vezetni. Mert az autópálya OK de Pestről én még legalbb 10 perccel később jutottam volna ki, mint ő.
Éjjel meg azt álmodtam, hogy főnéni kérésére sikerült 2 traininget ugyanazon időpontra elvállalnom, ráadásul elhanyagoltam és fel se készültem rájuk, pedig az egyiket nagyon VIP embereknek tartottam volna. Nem volt ám nehéz megfejtenem, hogy mindez azért történt, mert mostanában kétszer sikerült rosszul bevállalnom magam. Elírtam, hogy mikor vállalok hétvégi ügyeletet, és természetesen pont azt arra az elírt napra osztottak be, ami utolsó volt a preferenciáim között és még hibás is. Aztán meg tényleg elvállaltam egy VIP előadást Boss néni kérésére amiről ő azt mondta, december 3-án lesz, de aztán az emilekből kiderült, hogy 4-én, délután, ami elképzelhető, hogy a céges Mikulás időpontja… S erre tényleg alaposan fel is kell készülnöm mert nem éghetünk, azért is engem bízott meg a főnökasszony. Persze kész szerencse, hogy mindezt azért másfél hónappal előre tudom, lesz még időm felkészülni meg stresszelni.
Mondjuk elég szokatlan, hogy ennyire előre cidrizek ettől 🙂

Miután 250 olvasattal egyéni csúcsot döntöttem, ráadásul legtöbb kritika a mosolytalanságomat érte, íme egy vigyorgós kép.

Milyen vicces már, hogy évek óta először kiteszek egy full frontál arcképet magamról, gondolva arra az 5 olvasóra a családon kívül, hogy lássák mi van a montior megett. Erre nem kikerülök a főoldalra? 

Az időzítés remek: most már sose lehet belőlem 006-os ügynök.

Tudom, már mindenki unja, de azért feljegyezném, hogy szombaton délután a gyerek még mezítláb szaladgált Délegyházán a szülinapon. Ma pedig felvette az új téli sapkáját. Ami olyan, mint a tavalyi, szerencsére a H&M idén is forgalmazza, gyorsan szereztem még 1t mert szebb színe van, mint amit tavaly tél végén a leárazáskor vettem (ugyanez a stílus) 3-6 éves korúaknak. Még tegnap mondtam is Babszemnek, hogy akkor most 3 évig ne nagyon növessze a fejét.

Tegnap óta van fűtés otthon, csak éppen a radiátorunk persze levegős. Egyelőre még oké, de nagyobb zimában ez kevés lesz, úgyhogy kérünk majd légtelenítést.

Még a múlt héten csütörtökön feljött anyósjelölt, ő ment el Babszemért a bölcsibe, nekem amúgy is trainingem volt délután, nem értem volna oda. Ennek örömére pénteken nem is kellett mennie a gyereknek már, úgyis kicsit már nyafogós volt délutánonként, alig várta, hogy elhozzuk. De hát tavaly elég ritkán volt egyfolytában 2 hétnél többet a bölcsődében, most meg már 2 hete gyógyult meg, szóval kezdett belefáradni. De a hosszú hétvége azért kicsit feldobta.

Pénteken egész nap nagymama, szombaton délután Dóri születésnapja volt. Délegyházán még teljesen jó idő volt akkor, gyerekek sokat rohangásztak a kertben, voltak pillanatok, amikor Babszemet, mint egyetlen fiút az összes jelenlévő lány kergette, ő meg kacagva futott előlük. Még Esztivel is ritkán balhéztak össze és végül 2 szelet tortát is evett és megígértette a mamával, hogy az ő szülinapjára is csinál Tiramisu tortát. 

Vasárnap délelőtt még esőben mentünk sétálni, de aztán délután el tudtak menni az apjával motorozni az Óhegyre (meg fára mászni, mert most a mászás az nagyon menő dolog: a konyhai széket becipeli a szobába, felkapcsolja a villanyt, felmászik a komódra levenni a könyvespolcról a dolgokat stb.), én meg könyvkluboztam.

Tegnap teljesen belelkesedtem, mikor olvastam, hogy október 19-től Európában, sőt a Kindle 2 (a februárban meghirdetett változat, még nem a DX, ami nagyobb képernyős). Jó, pontosítok, amazontól kell megrendelni, USA-ból szállítják. Már eleve a HWSW cikkében is vannak lehúzó dolgok, mindenesetre kíváncsi leszek a hazai fogadtatásra.

Az ára továbbra se az olcsó kategória. Csak amazonos könyveket lehet rajta olvasni és kell hozzá a mobil internet. Kérdés, hogy letöltésért kell-e fizetni (adatforgalom). Az eredeti koncepció szerint amazonék úgy gondolják, hogy nem. Előnye mondjuk azok számára van, akik eddig rendelgettek amazontól könyveket, fizették a sok postaköltséget és még mindig nem volt biztos, hogy a küldemény meg is érkezik a nevükre…Ja és persze angol, francia, német könyvek lesznek, meg hasonló nyelvű lapok, szóval Szabó Magdát és Rejtőt továbbra se a Kindle store-ból rendel az ember.

Szó se róla, kipróbálnék egyet, hogy tudjam mi is ez, szóval ha valaki szponzorálná a tesztelésem, az jelentkezhet nálam:)

Ma reggel várt a bölcsiben a papír, hogy kérek-e oltást az új influenza ellen. A listában én voltam az első, aki Nem-et írt. Mint ahogy már itt se kértem, a munkahelyemen, amikor körbeküldték. Pedig tudom, gyereknek ingyen van, pénzbe se kerül. Elég nagy dilemma ez egy szülőnek. Legalábbis nekem tuti az. S látva, hogy mennyien másként gondolkodnak kicsit lelkiismeret furdalásom lett, hogy vajon jól cselekszem-e. Nem az oltás lenne-e a könnyű és nagyjából biztonságos út. De pont ez a "nagyjából"az, ami miatt inkább nemet mondok.

Tudom, Babszem egész sokat betegeskedik amióta bölcsis, de influenzája még sose volt. Csak egyéb orrfolyásos, hurutos dolgok. Amikor a madárinfluenza volt akkor elintézték nekünk az ingyenes oltást, Boss néni kitaposta és akkor kértem. Utána egész télen folyt az orrom. Influenzát persze nem kaptam és aztán hamar elmúlt az a vihar is. Úgyhogy most eleve kicsit szkeptikusan álltam a sertéses variációhoz is. Ma már annyira meg van zavarodva az ember a média miatt, hogy fogalma sincs mennyit lehet elhinni a hírekből és mi az ami csak egy lufi.  Az orvosok nem mondanak egyértelműen igent és nemet se. Mindenki döntse el maga. Babszemnek meg kicsit szeretnénk úgy erősíteni az immunrendszerét, hogy nem nyomjuk tele semmilyen mesterséges anyaggal. Amúgy is kapott elég oltást, a bárányhimlősből még például vissza van a második kör, amit sose tudok beadatni neki, mert éppen elfogja valami nátha, mire kilábal és tanácsadás nap lenne. Nem látom be egyelőre, hogy sokat javulna a helyzete az oltás miatt. Ettől még a kis betegségeket ugyanúgy elkapja, mi betartjuk az alapvető egészségmegőrző dolgokat, ha járvány van, nem megyünk tömegbe, rendelőbe. A bölcsiben is a gondozónők még a legapróbb orrfolyással is inkább hazaküldik a gyereket, csak ne fertőzze tovább a társakat. C vitamin adagot természetes formában fogyaszt, néha meg beleiszik a mi multivitaminos pezsgőtablettánkba is.

Alapvetően egészséges család vagyunk, szerencsére, remélem, hogy az idei influenza járványt is leküzdjük csak úgy, mint az eddigit.  De kicsit úgy érzem, ez az influenza körüli mizéria is csak arra jó, hogy lelkiismereti válságba kergesse a szülőt. Mikor teszek jó a gyerekemnek: ha oltom, vagy ha nem? Szóval most úgyis csak reménykedem, hogy az idő majd igazol, jól döntöttem (legalábbis a mi szempontunkból)

Jövőre amúgy is jön majd a kutyainfluenza… 

Most olvastam egy hírt arról, hogy egy Broadway színházi előadás alatt valakinek megszólalt a telefonja, a színészek meg lekiabáltak neki a színpadról, hogy vegye már fel. Vagy nyomja ki.

A közönség nevetett.

A darab A Steady Rain volt. Főszerepben: Hugh Jackman és Daniel Craig. Bocs, de ha két ilyen pasit lehet 1x élőben látni a színpadon, nekem már a jegyvásárlásnál eszembe se jutna, hogy bekapcsoljam a telefonom. Vagy ne adj isten magammal vigyen. Mert még megzavarnának nyálcsorgatás közben.