Pénteken délelőtt a bölcsődébe is megjött a télapó. Volt versmondás, éneklés, kaptak ajándékokat is a gyerekek. Babszem néha, ha jó kedvében volt, elmondta a Télapó itt van-t, de énekelni már nem annyira akart (tiszta apja, höhö). Mivel én aznap vendégelőadó voltam, a fiúk kettesben jöttek be a gyári Mikulás ünnepségre. Reggel elmagyaráztam a páromnak, hogy melyik ruhába kéne átöltöztetni délután Babszemet, hogy csinos legyen, persze ő megint csak a szemét forgatta, de azért mégis inkább a farmerben hozta be és nem a játszónadrágjában.
A gyári Mikulásért sorba kellett állni, de igazán nem ijedt meg tőle Babszem, sőt elmondta, hogy a bölcsiben a Réka megijedt és sírt, aztán nem is kapott ajándékot. Utána pedig Alma koncert volt, ami a program szerint fél órás lett volna, de a becsületükre legyen mondva, 1 órát játszottak a gyerekek nagy örömére. Sajnos Babszem addigra már annyira fáradt volt (Télapó! Apa ment érte a bölcsibe! Buszozás! Anya munkahelye! Újabb Mikulás! Koncert! Ugrálás!), hogy háromnegyedénél eljöttünk és hazamentünk.
Szombaton persze korán kelt a gyermek, viszont délután akkorát aludt, hogy már sötétben kellett elindulni sétálni, mert azt megígértük. A rövid sétából aztán villamosozás lett. Egy megálló helyett elmentünk az Őrsig, ahol Babszem be akart menni az Árkádba. Mivel már 7 után voltunk, nagyon kevés vásárló csellengett az üzletekbe, s a gyerek kiélvezte a Hervist. Biciglizett, előbb gyerekkel, majd a szobabicikliket nyomogatta, meg labdázott. Meg is állapítottuk, hogy jobban élvezi a sportáruházat, mint a Játékboltot.
Ma délután én ugyan dolgoztam, de reggelre kiderült: járt nálunk is a Mikulás, csizmában hagyott pár apróságot, meg egy kék mozdonyt, ami magától megy a fa síneken. Úgyhogy meg is volt a délelőtti program: Babszem vonatjai körbe-körbe jártak az újra felépített pályán. Délutánra már elemet kellett cserélni a mozdonyban, mert nem bírt felmenni a lejtőkön. Este pedig megint beájulás volt, csak 3x kellett elolvasni neki a Télapó hozta új könyvét, aztán már húzta is a lóbőrt.
Közben kitaláltuk, hogy mit kap tőlünk Babszem ajándékba: Gordont a Legojához, mivel ő a kedvenc mozdonya. Csakhogy a Lego már kivonta forgalomból a mozdonyt. Úgyhogy irány az e-bay. Életemben először licitáltam és utolsó pillanatban megnyertem egy német csókától a mozdonyt. Most meg azon izgulok, hogy nem találom, hova kell neki utalni a pénzt…
A nagyszülők pedig, miután kiderült, hogy a Roary a versenyautóhoz nem lehet Sissyt semmilyen formában kapni (onnan meg ez a kis rózsaszín francia autó a gyerek kedvence), kitalálták, hogy hímeztetnek egy pólóra a kis kocsiból. Ehhez pedig az ember csinált egy rajzot:
Természetesen nem volt siker, viszem holnap a csajoknak.
