Évkezdet, az ovi

Az óvodás évkezdés több izgalmat és fordulatot is tartogatott, mint az iskolás. Mert hát az már második osztály, lassan rutin lesz. De az ovinál (ami ugyanaz, ahova Babszem is járt), ugye igazgató váltás volt, még nem volt tiszta melyik csoportban ki lesz az óvónéni, úgyhogy nyár eleje helyett a végén, augusztus 26-ra lett meghirdetve az első szülői a kicsiknek.  Először közös volt, a két új csoport óvónéniit bemutatták meg az általános dolgokat elmondták és azon szurkoltam, hogy a zöld szobába kerüljünk, mert a pirosba kerültek a tapasztaltabb ám nem annyira kedvelt óvónénik. S amikor felolvasták a névsort, hogy kinek kell átmennie a másik csoportba, megkönnyebbültem, mert maradtunk mohák. Ráadásul a bölcsis csoporttársak is, úgyhogy már úgy indultunk, hogy ha az óvónéniket csak látásból ismerem, viszont szimpatikusak, akkor már jól állunk. Szülői után másnap volt családlátogatás is, ami egész jól sikerült s bár volt nagyszülői aggódás, hogy felveszik-e Zsebit, mert még nem 100-as a szobatisztaság mérője, az óvónénik csak felírták maguknak, hogy jobban oda kell majd figyelni és szóltak, legyen bőséges váltóruha. Illetve elmeséltem, hogy igazán anyás a fiatalember, néha nehezen válik le, de valójában nagyon jól érzi magát társaságban. Úgy beszéltük meg, hogy ott leszek az első két napon én is az oviban vele, hétfőn még ebéd után hazamegyünk, kedden pedig már megpróbál ott is aludni a fiam.

Hétfőn mi mentünk kicsit később, berendezkedtünk az öltözőbe, teletömtem a gyerek szekrényét váltóruhákkal, különös tekintettel az alsóneműkre. Reggeli szerencsére csokigolyó volt, úgyhogy Zsebi lelkesen evett belőle. A délelőtt nagy részében háttérbe húzódva figyeltem a dolgokat, tényleg a gyereknek is az kellett, hogy néha megnézze, ott vagyok-e még, amúgy nagyon jól feltalálta magát. A bölcsis barátaival játszott, akik kimondottan keresték a társaságát és nagyon jól tudta követni az óvónénik kéréseit. Kedden pedig ott hagytam azzal, hogy ébredés után megyek érte. De nem akart még hazajönni, mert még ott akart uzsonnázni. Úgyhogy azt kell mondanom, Zsebinek bejött az ovi. Reggelente nem nagyon csimpaszkodik, csupán pénteken mondta, hogy maradjak még, de szerencsére az óvónénije kedvesen de határozottan kézen fogta és bevitte a csoportszobába. Csütörtökön maradt kicsit tovább, mert akkor kipróbáltam milyen, hogy előbb Babszemért megyek a sulihoz, aztán vesszük fel Zsebit az oviban.

Ami a szobatisztaságot illeti, ugye vannak megszabott időpontok, amikor ki kell menniük a mosdóba, s ezen felül még 1x megy magától is, meg ahogy annak idején Babszem is, hazahordja a nagy dolgot. Itthon pedig még megengedem neki, hogy azt pelusba intézze el. A héten kétszer azért kellett cserélni ruhát, mert ugyan kint volt a mosdóban, le is húzta, de valahogy bili után ezek a kis wc-k nem jöttek be neki, úgyhogy kipisilt a kagylóból. Megbeszéltük, hogy akkor állva intézze a folyó ügyeit és onnantól ilyen probléma nem volt. Egyik nap nem hozta haza a nagydolgát, hanem játék közben az udvaron engedte el magát… Viszont a délutáni alvásokat mindig szárazon átvészeli, úgyhogy egyelőre közösségben nagyjából szobatiszta. Itthon még próbálja húzni a dolgokat.

 

Hasonlók