Nyár, légkondi, tetőtér

Még az építkezés előtt én is gugliztam olyanra, hogy, meleg-e a tetőtér. Értelme nem volt sok, de hátha más pont ezért fog idetalálni, úgyhogy megosztom az én véleményem:

Van a szülők háza, ami régi vályog ház, diófával a ház előtt, ez ugye légkondi nélkül is hűvös marad nyáron (és tényleg, mégha 2-3-an bent is voltunk, akkor is egész hűvös maradt). Télen persze hideg, majd 3x annyiba kerül a kisebb ház fűtése, mint a mienké.

Az vállalkozás képviselője mondta, hogy neki is ilyen könnyűszerkezetes házuk van (szerkezetre nézve), egyszintes, tető túlnyúlással, és sosincs meleg a házban nyáron. (ez azért erősen szubjektív, felmelegszik az egy kicsit, de nem lesz benne forróság, jó példa erre az egyik kolléga, aki szerint egész nyáron hűvös volt náluk nyáron, csak a gyerek panaszkodott hogy melege van.. hát igen 30 fok volt napközben ott, csak valahogy szelektívek vagyunk:) ).

Hogyan és miért? Vagy ezek nem is igazak? A fontos, hogy nem a vályog a jó, vagy a könnyűszerkezetes fal, hanem fizika 🙂 Két dolog van ami miatt nyáron hűvös lesz a (régi) ház:
1: az árnyékolás,
2: a talaj hűtése miatt.

A szülők házának semmilyen hőszigetelése nincs a talaj felé, ezért ott igen masszív a hűtő hatás, ami nyáron jó, télen kevésbé.
Az én házamnak az egyik legnagyobb hővesztesége (a tetőablakokat most ne nézzük 🙂  ) a talaj felé van, úgy emlékszem hogy valami 400W. Ez benne van az energetikai tanúsítványban. Mindez úgy, hogy 12cm hőszigetelés van az aljzatban.

Azért ez masszív 400W-os légkondi, ami igen-igen sokat számít nyáron. Ha jó az árnyékolás, akkor ez tényleg jó klímát tud adni (kivéve persze befőzéskor, vagy nálunk a játszószobában, de ezt majd később 🙂 ).

Nézzük meg az árnyékolást: legyen mondjuk egy 0.5m2-es ablakunk (nyáron a nap állása is magasabban van, ezért ugyan az ablak nagyobb, de a fénysugárra merőleges keresztmetszetnek nem is rossz becslés ez a fél négyzetméter), ahol nyáron besüt a nap: ~1000W/m2 napsugárzás * 0.5m2, ez bizony 500W masszív fűtést jelent. Jól látszik, hogy árnyékolni kell, különben talajhűtés ide vagy oda, meleg lesz a szobában.

Na és akkor térjünk vissza a tetőtérre: nincs talaj kapcsolat, azaz 0W a hűtés fönt. A tetőablakok hőszigetelése a legrosszabb, és a fönti erkély ablakokon bizony besüt a nap. Meleg lesz a tetőtér? Igen.

Jó jó, de a tetőtér mindig meleg, persze hogy meleg van. Igen, régen gyerekként én is voltam nyáron a padláson, sima 50 fok volt fönt. De itt nálunk 30cm közetgyapot van. Résszellőztetett tető van. Zsindelytető van (ez is meleg, de nem tartja a hőt, piszkosul gyorsan hül este). A tető oldali fal nem meleg. Erre a legjobb példa, hogy este légkondiban alszunk, reggel légkondi kikapcs, és délben még tök jó hűvös van a fenti szobában, nem melegszik át a falon a szoba 4 óra alatt sem. Délután már besüt a nap, az más 🙂

Azaz a tetőteret jól le kell hőszigetelni, ekkor is meleg lesz kicsit, mert nincs alulról hűtve. És ami hő bemegy, azt ki kell vinni. És az árénykolás az meg mindegy hogy tetőtér vagy sem, az kell. Egyszintesben is ha nincs árnyékolás, meleg lesz a szobában. Csodák nincsenek, érezhetően picit melegebb volt fönt. De aztán este jött a légkondi, és 10 perc alatt hűvös volt a száboban. Jó volt 🙂

A másik, az a bevitt hő: pl. a játszó szobában 2 srác + 2 gép, az 600-800W. Ott mindegy mi van, az hűtés nélkül nem lesz hűvös. Ugyanígy a konyha is befűt ám rendesen, de még a 4 ember egy szobában is +400W fűtést jelent. Jól látszik, hogyha van egy talaj felőli masszív hűtésünk, akkor lehet ez kellemes egész nyáron, csak akkor télen fogunk többet fizetni. Vagy hőszigetelünk, de akkor érdemes a fűtéshez egy kis hűtést is tervezni (pl.: mennyezeti fűtés + hűtés).

(És itt jegyezném meg, hogy több olyan passzív házat, vagy jól hőszigetelt házat láttam,a hová hűtést nem terveztek, mert nem kell, mert a szellőztető elvisz akár 1kWh -t is, az elég. Vagy hogy este a fal visszahűti majd a szobát. El nem tudom képzelni, ezek hogyan működnek: a szellőztető az egész házra jelent max 1kWh hűtést. Az a játszót, konyhát, vagy 4-n társasozunk egy szobábant nem hűt le. Az esti fal visszahűtést (Silka falazat reklámban volt) meg nem is értem, amikor nyáron mondjuk 23 fokos levegő van, akkor hogy az hűtse le a falat nem elég a kis huzat, ventillátorral tolhatod ha alvásra le akarod hűteni a falat, vagy úgy jó tud lenni, ha nem hőszigeteled a talaj felé, akkor nyáron jó lesz a fal hűtésed, télen meg fizeted 🙂 ezeket úgy megnézném élőben, hogyan oldják meg pl.: a játszó szobát, mert szerintem sehogy)

És nézzük a számokat, havi áramfogyasztásban:

március:  880kWh – itt még volt fűtés, meg melegvíz is áramról ment jópárszor
április:     446kWh – fűtés már nem, de covid meg melegvíz az volt
május:     324kWh – fűtés nem, melegvíz sem, covid igen (amúgy nem is olyan sok 4 asztali számítógéppel amik mentek ám rendesen, meg sütővel)
június:    ~360kWh – fűtés nem, melegvíz sem, covid igen, kis hűtés (ez sajnos csak becsült, itt elfelejtettem órállást leadni 🙂 )
július:      ~360kW- fűtés nem, melegvíz sem, covid igen, kis hűtés (ez is becsült a két hónap együtt volt 712kWh, azaz nem lehetett túl nagy eltérés a kettő között)
aug.:         400kWh – fűtés nem, melegvíz nem, covid nem, csak ketten voltunk főleg itthon, viszont légkondi ment, és bejött az autó töltösé is (plugin hybrid, 10.5kWh-s aksival, majd minden este töltőn volt)
szept.:       486kWh – fűtés nem, melegvíz nem, covid nem, visszajöttek a gyerekek a balatonról, és masszív hűtés + a kocsi töltés

A kocsi egy komoly bizonytalanság: a majd minden este az mondjuk 14-18 töltést jelent. Zömmel 15-20% marad az aksiban, azaz mondjuk 8kWh -t kell rátölteni. Van töltési veszteség, amiről a manual szépen csak annyit mond, hogy van (amúgy egy diagramba tuti lehetne ábrázolni, hogy mennyi a töltési veszteség, töltöttség, gyors töltési szakasz, meg a lassú vég töltés függvényében). Legyen mondjuk 10-20%os a töltési veszteség. Na és itt vagyok bajban, mert ha azt mondom hogy 15x10kWh volt a kocsi, akkor a légkondi szinte semmit nem fogyasztott, ami persze nem igaz. De az tény hogy sokat nem eszik, mert ugyan hűt, de nagyon kicsi a hőveszteség, ha lehűtötte a szobát, utánna már csak a mi hőnket kellett elvinnie. Meg egész nyáron alig volt zaja a kültérinek, és simán oda lehetett elé állni, kis langyos szellőt tolt csak.

Hát ezek fényében augusztusra mondok egy 100kWh hűtést, és mondjuk szeptemberre egy 150kWh -t (úgy kb reális, mert a srácok a játszószobát azt hűtik rendesen, meg fűtik is 🙂 ). És legyünk nagyvonalúak 100 + 100 június és július, azaz  ~450kWh ment el hűtésre nyáron, és ezért cserébe 23 fokban aludtunk, és napközben a nappali 26 fokos volt max, a dolgozó meg a játszó kb 24 fokos. Ez négy hónapra 20eFt, havi 5eFt. Ugyanez kőbányán olyan 50eFt volt (5 hónapig ment, ott már májusban is toltuk, és havi kb 10eFt volt csak a légkondi fogyasztása -nem inverteres volt-). A 20eFt nem volt sok szerintem.

Tetőtér egy kicsit meleg, jól le kell szigetelni, le kell árnyékolni, és igen a bent lévő hőt ki kell vinni, egy pici légkondis hűtés-fűtés jó bele. És télen is melegebb, akkor meg ennyivel kisebb a fűtési igény fönt.

És pár kép:

Olvasás az erkélyen kényelmes székből:

Medence:

Nyári zápor és kettős szirvárvány:

 

Hasonlók