Eddig mindig kihagytam a hagyományos évvégi összefoglalókat, azon az alapon, hogy úgyis benne van minden a blogban. Aztán hajnalban nekiálltam visszaolvasni az évet és megdöbbentő, mennyi mindenre nem emlékszem abból, ami volt, kész szerencse, hogy itt van ez a blog. Úgyhogy most én is csináltam olyat, mint a nagyok és kiemeltem az év fontosabb eseményeit, összehozva egy bejegyzésben.
Januárban Babszem elkezdett végre darabosakat enni. Eleinte persze csak a bölcsődében, de aztán otthon is. Valamint elkezdte rohamléptekkel fejleszteni a szókincsét és máris káromkodott.
Februárban először azt hittem bárányhimlős a gyerek, aztán végül hosszasabban vidéken lábadoztunk Babszemmel, de volt még előtte farsang is.
Márciusban Sopronban voltunk pihenni családilag egy hetet, elkezdtük a bilire szoktatást és Babszem már angolul is beszélt.
Áprilisban lelepleztem, hogy a Boltkóros naplójából hiányzik 30 oldal, majd lebetegedtem, ami már évek óta nem fordult elő velem. Hazalátogattak a húgomék Stockholmbol, együtt volt az összes unoka és most már mind együtt evett! Húsvétra kapott csibét meg nyulat Babszem és még a Könyvfesztiválra is sikerült eljutni idén is.
Anyák napjára kaptam verset és virágot és voltak kötelező könnyek. Májusban 7 éves lett a blogom, próbálkoztunk a Ph Csoda diétával, megleptem magam egy új telefonnal, Babszem már egész könyveket tud elmondani kívülről.
Gyereknapon elvittük Babszemet is életében először moziba, ráadásul vonattal! Az olvasónaplómba is megszületett az 500. bejegyzés. Elkezdődött a gyerek busznézős korszaka, laptopos hirdetésekkel spékelve, majd először ment szülők nélkül nyaralni, előbb pár napra, aztán két hétre a Balatonhoz.
Júliusban a másik nagyszülőknél is volt Babszem, aztán pedig elutaztunk Stockholmba egy hétre a húgomékhoz.
Augusztusban ismét kiadtuk a gyermeket pesztrákhoz és csak a hónap végén tért vissza a bölcsődébe, mert még bekapott valami vírust. Elkezdett kisállatokkal aludni, valamint golyós játékokat imádni.
Csak egy hetet kellett bölcsődébe járnia Babszemnek, mert utána elutaztunk még Horvátországba is. A változatosság kedvéért aztán megint betegséggel fejezte be gyermekünk a hónapot. Itt meg blogválság volt.
Az oltás kérdés nálunk is felmerült és eleinte még úgy voltunk vele, hogy nem oltatunk. Rákattantam az Elementsre, ami tovább tartott, mint egy hét. Néha még mindig játszom vele. A blogom történetének legnagyobb látogatottságát és kommentáltságát adó bejegyzést produkáltam, mert kiraktam magamról egy képet. Aztán még egyet, vigyorgósban. Babszemmel elmentünk egy könyvbemutatóra és utána olyat BKVztunk, hogy azt a gyerek máig emlegeti.
Novemberben kezdett kialakulni a hogyan menjünk haza a bölcsiből túra téli verziója (nyár végén fagyizni kellett, most buszozunk). Megnéztem a Twilightot DVDn és a film tönkretette a lejátszónkat! Natashával elindítottuk a könyves aloldalt. Babszem pedig 3 éves lett, volt buli és kapott egy szuper ágyat.
Decemberben megcsináltam életem első Adventi naptárját, ami még mobil is volt, mert el tudtuk vinni vidékre, ahol Babszem a betegsége után a téli szünetet kezdte. A betegeskedések miatt csak pont karácsony előtt oltattuk be a gyereket a hini ellen, mi egy héttel korábban vettük magunkhoz az injekciót, szóval beadtuk a derekunkat. Otthoni karácsonyunk jól sikerült, aztán 26. óta meg Kanizsán töltjük a napokat.
Amiről keveset írtam, az a munka volt. Mert most valahogy semmi kielégítőt nem találtam benne. Voltak ugyan nagy projektek, például nyáron adatbázist kezdtünk el építeni ami izgalmas volt, dolgozhattam otthonról is, de inkább a 2010 lesz izgalmasabb. Köcsög újra szülni megy, veszek tőle át feladatokat, talán még irodát is kapok újra, mi rendezünk konferenciát, nemzetközit (előzményei voltak ennek Párizsban, Bejrútban és Kairóban), ahol szervezek és még előadást is fogok tartani. Valamint szeretnénk kicsit kézzelfoghatóbbá tenni a saját ház projektet.
