Úgy döntöttem, hogy nem veszem fel többé a telefont, ha belső hívás érkezik. Van egy csaj, aki átlag 2 percenként telefonál, részletesen elmagyarázva, hogy mi lenne a dolgom. Mintha nem tudnám. Közben meg percenként nézi az adatbázisunkat a neten és nehezen érti meg, hogy vannak dolgok, amiket feldolgozni számítástechnikailag rövidebb ideig tart, mint fizikailag helyre pakolni.
Meg ott van a másik eset, akik nyáron ránk lőcsöltek egy csomó, számukra felesleges dolgot, hogy foglalkozzunk ezentúl velük mi. Hát megtettük. Beleöltünk x munkaórát, anyagot, pénzt stb. Most meg szeretnék visszakérni egy részét, hogy elajándékozzák őket.
Akkor meg még nem számítom a kollegák részéről az év ezen szakaszában hirtelen felmerülő inkompetenciát, mert még ők is szoktak ilyenkor hülyeségekkel zaklatni, ha pedig én kérek tőlük valamit (és az elmúlt három évben ugyanazt az emilt szoktam a használati utasításokkal elküldeni nekik ilyentájt, hogy miben könnyíthetnének a helyzetemen és a sajátjukon) azt képtelenek megjegyezni.
Jó lenne kimenni sétálni a hóba, mert az úgy érzem, jót tenne, de 5ig nem mozdulhatok.
