Olvasónapló

A héten elérte az 500. bejegyzést az Olvasónaplóm. Megnéztem, hogy 2003ban indítottam, szóval van már az is 6 és fél éves. Ráadásul csak 13 bejegyzés az, ami nem a könyvekről szól.Nem is lett körülötte olyan nagy élet, mint néhány újabb, de cserfesebb könyves blogban. Egyetlen bánatom, hogy nem voltam elég szemfüles és az olvasonaplo.hu már spg-é. 

Szóval 6 év alatt 487 könyvet olvastam minimum (eleinte volt pár olyan bejegyzés, ahol csak felsoroltam mit olvastam). Történetileg eleinte tényleg csak magamnak írtam, főleg fülszövegeket másoltam be, néhol volt személyes vélemény, mert amihez komolyabbat akartam hozzáfűzni azt megtettem itt. Aztán amikor a blogter indult, ott próbálkoztam kilépni a nyilvánosság elé és kissé kozmetikázottan jelentgettem meg az olvasmányaimat. Azaz mélyen hallgattam egyik guilty pleasure-ömről, a romantikus regényekről. A könyvismertetéseket két helyre írtam, s a freeblogon továbbra is jegyeztem ami a blogtérről kimaradt. Majd döntöttem: maradok a freeblogon, nem kétlakiskodom és két éve beszüntettem az ottani blogot.

A trend továbbra is marad: oda tényleg csak az olvasmányok kerülnek, egyéb könyvvel, kiadással, vásárlással kapcsolatos dolgok meg jönnek ide. Kicsit megveregettem a vállamat: szép munka.

Önfényezés off.

(Ez meg itt a 3333. bejegyzés volt és idén még csak meg se említettem, hogy május 17, lett 7 éves a blog. Már iskolás!)

Hasonlók

3 Comments

  1. Szia!

    Gratulálok, hogy ilyen szép kort ért meg az olvasónaplód is!

    Nekem a tiéd volt az első könyvekről szóló blog, amire ráakadtam, nagyon megtetszett, onnan kaptam az ötletet, hogy én is feljegyezzem az olvasmányaimat.

    Egyébként meg szerintem épp attól lóg ki a sorból a blogod, hogy csak kritikák vannak rajta, és így is gyakrabban frissül, mint sok másik társa. Valahogy “professzionálisabb” így. 🙂

  2. Köszönöm. Fairybug ennek örülök, szeretem azt hinni, hogy Gogol szerűen a magyar netes olvasónaplók mind az én köpönyegemből bújtak ki 🙂