Válság van

Nahát ez az ősz úgy látszik mindenhol azzal jár, hogy az embereknek elment a kedve a blogírástól. Isolde meg Suematra a két nagy látogatottságot élvező bloggerina az énblogok válságáról értekezett, Nima és Amadea meg a könyves blogokéról*.  Ez utóbbinál szerencsére én nem játszom, mármint könyves válságban nem szenvedek. Talán mert már olyan rég óta vezetem azt a blogot is, hogy attól, hogy elolvasok valamit meg írok róla, nemkerülök már válságba. Inkább az a gondom az olvasónaplóval, hogy egyrészt szeretném megtartani a mostani formáját, hogy az tényleg csak egy elolvastam-írtam róla blog, másrészt meg már régóta nézegetem, hogy csinálnék valami olyasmit is mint Natasha. Azaz könyvekkel, írókkal, könyves hírekkel kapcsolatban egyéb bejegyzéseket is írogatnék. De azt meg ide nem akarom, mert itt meg a kutya se olvassa, vagyis olyan nem, akit érintene, mert az olvasónapló látogatottsága magasabb meg az már tematikus blog.

Nem mintha én olyan sok mindenről írogatnék ide. Mert hát most a leghálásabb téma Babszem, de ő  éppen vidéken van, amúgy is mostanában csak minden másnapra jut belőle frappáns sztori. Munkahelyen épp dolgozás van, húzzuk a gályát szokásos évkezdős mizériában. Megy egy kis fogyókúra is befigyel (ez is lassan megszokott lesz ősszel) és próbálkozom megpályázni egy kis londoni konferencia kiruccanást december elejére. Az ember is noszogat, hogy írjak már, de nem mindig van ihletem. Viszont én nem fogom abbahagyni, csak kicsit inger- és témaszegénység vannálam.

 

*Egyébként olvasgatva az ő bejegyzéseikhez a hozzászólásokat, hogy mennyien nem olvasnak és írnak is blogot, hirtelen az jutott eszembe, hogy hurrá, a konkurencia halódik 🙂

Hasonlók

1 Comment