Elvették

Végül úgy szerveztük az életünket, hogy reggel elmentünk a vérvételre. Nálunk mindenképp éhgyomorra kérték, hogy menjünk, s végül úgy döntöttem, hogy azért hajnalban megetetem Zsebit, 4 óra körül szokott felkelni, aztán a reggelijét fogom valami teával vagy vízzel helyettesíteni. De mindenképp viszek magammal tápszert is, meg szoptatásra is készülök, hogy amint leveszik a vért, gondoskodhassam a picurról.

Természetesen a fiatalember ma 5 után ébredt csak hajnalban, aztán meg fél 8-körül keltettem, felszereltem rá a zacsit a vizelethez, felöltöztettem, jó kedve volt és elmentünk a rendelőintézetbe. Ahol nagyon kellemes meglepetés volt, hogy nem kellett várni, azonnal tőlünk vettek vért. Ami nem volt egyszerű, de a nénik megnyugtattak, hogy jó, ha a pici sír, mert attól is dagadnak az erek. Persze kevés és nehéz fejés volt, de levették a vért, Zsebi hős volt, hamarosan már mosolygott is. Aztán még több mint egy órát vártunk a pisire. Mert a zacsi csak nem akart telni. De aztán az is megtörtént, miután kicsit teázott, majd szoptattam és be is aludt a csemete. Úgyhogy tízre már itthon is voltunk és ma végre napközben is aludt 2 órát egyfolytában. Mert megérdemelte a kis hős.

Nos az eredmények azért annyira nem fényesek. Ugyanis délután már lehetett is menni értük és az ember, aki reggel elvitt minket és csak a pisit nem várta meg mert mennie kellett dolgozni, munkából hazafelé felvette őket. Persze még csak a neten okosodtunk belőle, de úgy tűnik, nem is a vérszegénység az, ami gondot okozhat, hanem bizony az a fertőzés, amire a doktornő gyanakodott, az valós lehet most már. De majd holnap többet tudunk, a tennivalókról is miután átadjuk a szakembernek a leleteket.

Hasonlók

1 Comment