Mivel a szandálom elhalálozott, szombat délelőtt a Wellnesshez kapott papucsban vágtam neki az útnak. 
Igazából a strandpapucs miatt vettem meg a lapot, gondoltam, kipróbálom, hogy is bírom én ezt a típusú cipőt, ami most mindenkinek van, a két ujj közötti pántosat (kínai, kóreai papucs, flip-flop vagy csak saru?). Utoljára valamikor a 80-as években hordtam ilyesmit, a drappot a kis gyöngyökkel, de úgy emlékszem nem szerettem túlságosan, a húgaim jobban bírták. Már a szabadságon anyósjelöltéknél a Tisza parton szoktattam magam hozzá, de az a szombathoz képest igencsak light-os élmény volt. Ugyanis csodás hólyagok keletkeztek a két ujjam közt. Ezért aztán megint nem sikerül követnem a divatot, újból csak hagyományos szandált vettem magamnak.
