Listamánia

Nos, kikerült a teljes nevezési lista a Goldenblogra. 792 blogot jelöltek az olvasók, ebből kellett ugye 100at kiválasztania a szerkesztőségnek, versenyszervezőnek. Nem lehetett egyszerű. Egyetlen dolog: még véletlenül se vagyok benne a 792-ben. Persze azt mondtam, hogy nem érdekel a dolog és külső szemlélő leszek. De azért elgondolkoztató, hogy bár sokan mások is így tettek, mégis ott vannak a listán, nekem még ez se adatott meg.
Le lehet ebből messzemenő következtetéseket vonni, hogy nem vagyok rá méltó, hogy a blogom tényleg egy kalap kaki a háromtörzsolvasón túl meg csak a keresőkifejezések miatt nő a látogatottságom. Mert legalább sok mindenről írtam már az elmúlt 3 évben ahhoz, hogy majdnem mindenre megtaláljanak, ráadásul annyira stabil jelenlét vagyok a neten, hogy az olasz google is engem ad ki első helyen a lobotomia szóra. 3 éves jelenlét ellenére 0 vagyok a blogszférában ami persze előny, de néha mindenkinek jólesik egy kis kényeztetés, májhízlalás stb.
Egyébként ez a kettősség egész életemre jellemző. Utálom ha a figyelem középpontjába kerülök, de azért jólesik az elismerés és ha nem kapom meg magamban duzzogok. Holott nagyjából ugyanazt a vonalat követem, mint permi, hozzátéve, hogy én még MSN-en vagy ICQ-n se beszélgetek bloggerismerősökkel. Még a levelezéseink is elhalnak, mert nem vagyok jó kapcsolatépítő és karbantartó (inkább az utóbbi az, ami nehezemre esik).

Viszont most már az is biztos, hogy én állom a szavam és még magamra se szavaztam, mert most akkor lebuktam volna.