Most egy kicsit szenvedek. A vonat indulásig már nem hagyom el a munkahelyem, a neten most éppen semmi érdekeset nem találok, munka pedig nincs. Csak tartom a frontot, mert mellőlem lassan mindenki kikopik. Talán olvasok egy kicsit. Megfordult a fejemben, hogy átrendezem az irattartót, de ezt szerencsére gyorsan el is vetettem. Azt hiszem keresek valami zenét aztán meg nekiállok olvasni, s ha valaki elvetemült még merészel telefonálni az elkövetkező 40 percben és munkaüggyel zaklatni, azt gyorsan elküldöm ahova menni akar
