Szentül elhatároztam, hogy megyek és megnézem ma a Constantine-t. Egyedül, egyrészt mert délutáni előadásra fáj a fogam, másrészt mert volt annyira durva a bemutató, hogy tudom, a párom gyomra nem bírná. Hétvégén úgyis láttuk már együtt Keanu-t mint rossz fiút. Onnan lehet tudni, hogy rossz, ha szakállat visel. Lásd a Sok hűhó semmiért most meg ugye a Rossz álmokat néztük, ahol verte a nejét. Egyébként nem minden filmjében tudnék beleszeretni, még ha jófiút játszik, akkor se. Először a Féktelenülben sikerült meglepnie annyira, hogy tinis rajongás vett erőt rajtam, aztán meg a Mátrixban (az elsőben, persze, csakis), de erősen gyanús nekem ez a Constantine is, hogy ha a film nem is egy nagy durranás, mint hallom, azért Reeves megint cool lesz. A film noiros detektíveket idéző alakját egyenesen rá szabták. Lehet, hogy nem nagy színész, de a brongós, gondokkal küzdő, jóképű, stílusos fickókat nagyon neki találták ki.
