Nyavaja

A nagy nagy változások meg az egész helyzet miatt, ami az elmúlt néhány évben itt eluralkodott, teljesen kétségbe estem. Nekem itt, már látom előrelépésre nincs lehetőségem. Már nem is vagyok az a lelkes, életemet és véremet a gyárért figura, aki voltam. Nincsenek új ötleteim, csak szétforgácsolom a tudásom, energiám, mert több dolognak vagyok a felelőse, amelyek közül nem egy teljesebb embert igényelne, dedikáltat stb. Na ja kevesen vagyunk, nem is nagyon leszünk többen soha és érteni meg nem értek máshoz. Meg szeretem a munkámat, amit tanultam amit csinálok, egyszerűen csak elvette a kedvemet a lelkesedésemet az ostobaság ami folyik itt nálunk Köcsög vezényletével. Persze, féltékeny is vagyok, hiszen én előbb voltam itt, én voltam az ifjú reménység, aztán őt egyszer kiemelte a bossnéni és azóta nem látja, nem hajlandó meglátni döntése hibáit, visszavonni néhányat, sőt inkább tovább nyomja Köcsögöt, akivel szinte senki nem tud együtt dolgozni, senki se kedveli és aki mindenkit elüldöz. Na persze, csak engem nem, a lustaságok és halogatások királynőét. Még nem tudom, jobban vagyok-e attól, hogy ezt leírhattam. De olyan régen voltam már ennyire hisztis picsa. Jah, persze PMS is befigyel, úgyhogy lehet, hogy még egy hónapig most okés, aztán folyt köv.