Hétfõn természetesen halálra dolgoztam magam, hogy ne kelljen másra gondolni. Utolsó elõtti simítások. Kicsit felhúztam persze magam, mert Köcsög és SZS nem szóltak, hogy az anyagukat mikor adták le a fénymásolóba, így utolsó pillanatban még ötven példány jegyzet fénymásolásáról és összefûzésérõl is nekem kellett gondoskodni.
Meg persze újabb hibák és kérdések merültek fel amiket csak én javíthattam. De akkor jó volt. Merõ idegszálként múködtem, lekötöttem magam, nem értem rá semmire, legalábbis gondolkodni nem
Este hazeérve vacsora várt és korai pihenés.
Kedden délelõtt még folytatódott ez a feszített idegállapot. Talán fokozottabban paráztam. Párom nagy derültségére.
Az elõadásom aztán jól sikerült, a kezdeti bizonytalanság után nagyon belejöttem. A bizonytalanságot állítólag alig lehetett észrevenni.
Kaptam ajánlatot, elcsábításra. Dagadt a májam.
Aztán volt kaja, pia, bor
Meg siker. A visszhang persze majd ma várható
Estére kiütöttem magam újra