Hosszú nap elé nézünk itt a gyárban. Tegnap óta tudjuk, hogy jön az új nagyfőnök, körbenézni, ezért a PR-os már konstans izgalomba tartja az egész kollektívát hét eleje óta. Bár úgy tűnik, Mentorom maga a nyugalom ma már teljesen felpaprikázva jött be. Mert hogy már a rádiók felidegesítették reggel azzal, hogy itt a végítélet, senki se menjen sehova, mert akkor az árokban és a fagyhalálban köt ki. Aztán meg a gépe 10 percig tápászkodott fel* és akkor a főmufti, akit amúgy Boss néni fog körbenavigálni a részlegünkön még sehol.
Ja és tegnap délután óta folyamatosan fúrnak, falat bontanak, gerendákat hajigálnak, mert ledöntötték a kilépőnk oldalát falát a szomszéd ház felé.
Update: Ledőlhet ránk a sufni, amiben dolgozunk, hála a szomszédban tegnap kezdett felújításnak. Ma bejöttek a helyi karbantartók, hümmögtek egy kört aztán majd visszajönnek statikussal és kitalálják, hol dúcoljanak minket alá.
*de én már nem szólok, hogy kérjenek szép újat, mint az enyim, ugyanis megkapnák, szerepelnek a tervben – de erre mindig az a válasz, hogy jó nekik ez, ha lassú is… közben meg -5 év az érintettek életéből minden reggel amig magához téra pcjük.