Tegnap este beszéltünk skype-on a fiunkkal. Kezében egy papírlap volt, kérdeztem, talán rajzolt valamit? Mint kiderült nem, hanem kinyomtatta a 25 golyós golyóvezetőt, amit elküldtünk a nagyszülőknek e-mailben. Ugyanis a hétvégén azzal nyúzta őket, hogy menjenek Mikkamakkába vagy valami játszóparkba, ahol ilyen játék van. Annyira beleszeretett ebbe Kanizsán (már voltak erre mutató jelek, a bölcsőde utolsó heteiben többször mentem úgy érte, hogy elmélyülten játszott a hasonlókkal). Mondjuk Nyíregyházán és környékén nem találtak a nagyszülők megfelelő helyet, de azért játszótéren, állatkertben voltak, bár annyira nem kötötte le Babszemet a dolog, mert mindenhol csak a golyókat akarta.

Közben pedig a papírt lobogtatva folyamatosan azt mondogatta, hogy apa megtalálta és megveszi és viszi neki majd a játékot csütörtökön. Függetlenül attól, hogy én kerestem meg a neten, rendeltem meg és megyek majd érte ma. Próbáltam beszúrni, hogy anya veszi, de oda se bagózott, csak apát szajkózta. 

Elmondanám, hogy erre az apakultuszra nem kicsit vagyok féltékeny. A párom meg persze csak röhög azon, hogy a "Ki a főnök?" kérdésre azt válaszolja áhítattal Babszem, hogy Apa.

Elszaladt itt két nap, közben már ismét Pesten vagyunk, sőt ma este még a nagymamától is búcsút vettünk, aki áttette székhelyét Cicához. Kedd az utazásé volt, pont kellemes időt kaptunk el, Babszem kiválóan bírta az utat, persze kellett, hogy szórakoztassa néha a mellette ülő teszvesz néni, én meg kiválóan nyomtam a gázt, két óra 15 perc alatt jártuk meg háztól házig a távot. Délután még a városban autózgattam, próbáltam IKEAban visszacserélni valamit, de nem jött össze. Aztán meg kénytelen voltam lemaradni a nagy találkozásról, hogy Babszem hogy borul az apja nyakába, mert lakógyűlés volt. Mostanában megint rá lett izgulva a fűtés témára: válljunk le, mérjünk külön, vagy legyen mindenkinek cirkó. Ez utóbbi persze heves ellenállásba ütközött, merthogy sok-sok pénzbe került. Aztán lassan kiderült, hogy a házban lakók többsége öreg és nem akar többet fizetni. Nem gondolják, hogy nekik megérné 1x kiadni 200e forintot ami aztán úgy 2 év alatt bejöhetne a téli fűtéselszámolásnál. Ők inkább fizetik a 23000-t novembertől márciusig, csak lehessen lecsavarni a konvektorokat, hogy túl meleg meg ne legyen a lakásukban. Úgyhogy a végén persze nem lett semmi az egészből: illetve csak annyira adott engedélyt a többség, hogy amit közös pénzből meg lehet csinálni, az készüljön el, egyénileg senki se akar fizetni. Kisebbségben voltam.
Ma úgy volt, hogy délelőtt bemegyek a céghez Boss nénivel beszélni a visszatérésemről, de ő reggel felhívott, hogy inkább délután tegyem azt meg, ha nem gond. Mivel még volt nagymama, nem volt gond. Délelőtt megpróbáltam vasalót venni, de nem sikerült. Délután meg jó sokáig ott voltam a gyárban, mert sikerült belecsöppennem abba, ahogy V. a cseh típusú kollega megmutatja az általa beizzított újdonságokat. Amik közül párral én is eljátszogathatok itthon. Kíváncsi is vagyok rá, hogy működik, úgyhogy feltétlen kipróbálom. Főnénivel megbeszéltük, hogy akkor szeptember 29-én megyek, egyelőre csak átmeneti feladataim lesznek, napi 6 órában számítanak majd rám. Közben még kaptam sok dícséretet is, hogy jól nézek ki (mondjuk fel is vettem a legjobb ruhámat).
Holnaptól vissza a hétköznapokba lesz, legalább 2 napig, kettesben Babszemmel, aztán hétvége apakultusz, ajtó és számítógép szerelés (holnap jön az új PC) majd kiderül az is, hogy jövő héten hogy tudunk a Balcsira menni.

Hétvégén a gyerek le se akart szállni az apjáról. Mindent csak vele volt hajlandó csinálni. Én etetésen, altatáson túl nem is nagyon érdekeltem. Ahogy a nagyanyja se, pedig szombaton villámlátogatásra felugrott hozzánk tesz-vesz néni, de alapból a csemete csak az apjával bazsajgott. Ugye nem látta másfél hétig, amikor visszajöttünk még hét közben volt, szóval csak esténként találkoztak. Mondjuk ezt is igyekezett 100%-ig kihasználni, reggel sose kelt 1/2 7 után Babszem. Pénteken például én megjártam a központi Fészeket, oda-vissza, kölcsönzéssel együtt, de még így is előttük értem haza, pedig mostanában már 20 perc alatt is gyalog megteszi az utat a gyerek a villamosmegállótól.