Tegnap megnéztük a Bazi nagy görög lagzit, huhh teljesen megnyugodtam, hogy John Corbett még mindig ugyanolyan jól néz ki, mint amikor Cicelyben volt rádiós. Párom szerint ott ő volt az egyetlen normális fickó, nem csoda ha ő tetszett, de hát nekem sose voltak az alacsony zsidó fiúk az eseteim (176 centit ütöm), pedig Fleischmann doki se volt annyira vészes.
Na erre az éjszaka azt álmodtam, hogy görög egyházi esküvőt tartottunk a kedvessel, merhogy lakást akartunk venni, meg a kedvezményes kölcsön kellett. De kiderült, hogy ez nem jó. Okés, akkor elmentünk és a katolikus egyház is megáldotta a frigyünket, a bank azonban még ezt se fogadta el, hát végül elindultunk az anyakönyvvezetőhöz is.
Meg is tudom ám magyarázni ezt az egész álom bizniszt. Először is, ugye a film, aztán meg a lakásprojekt kezd aktualizálódni felénk is, ráadásul ott van Adro és az ő megoldása a hitelkedvezményre. Mindezeket jól összegyúrta a tudatalattim egy kis álommá. Persze azok után, hogy kedd éjszaka meg azt álmodtam, hogy 5 hónapos terhes vagyok (bejött aznap Emke, meg tornán is volt egy kismama) már csak a ketyegő óra hiányzik.
Ezen álmok megvalósulásának legjobban anyósjelölt örülne.
