Hmmm és valóban minden úgy alakult mint tegnap délután elterveztem. Annyi módosítással, hogy háromnegyed nyolcig aludtam. Elszalasztottam két metrót, az egyiket mert futni kellett volna utána, a másikat mert sokan voltak rajta. Gondoltam, megszívom, mert a következőn majd biztos megint kismilliárdnyian lesznek, mert persze az, amelyik után szaladni kellett volna szinte tök üres volt. De szerencsére megúsztam, még helyem is volt a kényelmes olvasáshoz.
Éppen két könyvet olvasok, ugyanis a Forgandó szerencse túl vastag és ha tornacuccozok, akkor a táskám már kezd töltött dagadóra emlékeztetni, ezért ezt otthoni kényelmes ovlasgatásra tartogatom. Kis könyvként pedig Vonnegut Börtöntölteléke van nálam.
