Egy fiatalember az újságosnál lestoppolt és megkérdezte, hogy tudok-e angolul. Mint kiderült, telefonkártyát akart, simát, de az újságos csaj egy NeoPhone-osat adott neki, s mivel már kibontotta nem akarta visszavenni tőle, vagy másikat adni helyette. Az újságos gondolva, hogy külföldre akar telefonálni a manusz adta ezt neki. De a srác csak valami vodafoneos számot mutogatott. Fel volt dúlva, ami érthető. Az újságos is. Mielőtt azonban lerendezhettük volna ab ékítés és közös megoldástalálást még egy agresszív hölgy közbelépett, akit felháborított, hogy a turista követelte, hogy adjanak neki másik kártyát. Hogy mi lett a dolog vége, nem tudom, ott hagytam őket. Mert nem akartam, hogy rajtam, szegény tolmácson csattanjon az ostor. Nem oldottam meg semmit. Közben azért kiderült, hogy az újságosnak volt 500 forintos sima matávos telefonkártyája is, de inkább a 2000-t érőt sózta a fickóra. Szóval nem jöttem igazán be, mint dolog elsimító, takarító.
Viszont, tudjátok honnan lehet felismerni a nagy melegben a cseh túristákat? Ők ásványvíz helyett a kezükben sörösüvegekkel mászkálnak Budapesten.