Ma délelőtt elindultam, hogy mielőtt a hugaimmal ebédelek, veszek magamnak melltartót, ami persze nem jött össze, mert nem találtam olyat amilyent akartam, viszont vettem egy pólót. És majdnem egy széldzsekit. Mert a reggeli belepillantásom a financiális helyzetembe ezeknek még nem szab gátat. Sőt gyakran előfordul, hogy az elhatározásomhoz képest valami egészen mást vásárolok. Lásd mint most. Pedig már kezd alakulkni a nyári ruhatáram, van elég ruhám, szoknyám, sőt most tettem szert egy marha jó nadrágra is, a Scholl szandál pedig nem hajlandó évek óta lerohadni a lábamról, viszont a nagy probléma az, hogy nincs egyszínű felsőm, ami a nadrághoz, szoknyákhoz menne. Azok ugyanis mind mintásak. Topok közül pedig a legjobbak szintén vagy mintásak, vagy színben nagyon ütik a derékon alul viselhető cuccost. Méretem és igényeim miatt többnyire nagyon nehéz beszerezni a kellő cuccot és amikor ott állok egy klassz nadrág vagy top előtt a legritkábban szokott eszembe jutni az, hogy van e mit hozzá felvennem. Ez a malőr mindig csak otthon derül ki. És rendszerint újra meg fog ismétlődni máskor is. Bár a mostani póló megy a gatyámhoz, mert éppen akkor vettem, amikor rajtam volt az ominózus ruhadarab.
